Mit kell tudni, ha Kádár-kockát vennél
A szocialista családi házépítés két nagy korszakra tagolható: a háború után, egészen az 1970-es évek végéig tartó időszak a „Kádár-kockának” csúfolt kockaházak kora, majd az 1980-as és 90-es évek az óriásházak kora. Ebben a cikkben a Kádár-kocka történetén, szerkezetén és alaprajzán kívül mutatunk egy példát arra is, hogy hogyan lehet egy Kádár-kockából luxusházat varázsolni.
Kádár-kocka
A kockaházak eredete az 1930-as évekre nyúlik vissza. Már abban az időben készültek típustervek állami megrendelésre tisztviselőtelepek létesítéséhez. A feladat: olcsó, a hazai építési hagyományokon alapuló városias épületek tervezése volt. A tervezők a kúriákat, a középréteg hagyományos családi lakóházait vették alapul. Mivel a leggazdaságosabb a kocka alaprajz, ezért ikres beépítéssel két kockaházat építettek össze, majd a legolcsóbban kialakítható kontyolt, esetleg Manzard-tetővel fedték. Így a két egybeépített ház tömege adott ki egy kis kúria jellegű épületet.
A háború után a vidéki (főleg falusi) lakosság az egyenlőség jegyében szintén ilyen kúriaszerű „városi” házakra vágyott. Mivel falusi környezetben az ikresítés nem terjedt el, a lakosság tömegével kezdte építeni a kocka alakú „félkúriákat”. A módosabbak Manzard-tetővel, a szegényebbek sátortetővel. Ennek a mozgalomnak kedvezett, hogy a hagyományos tornácos házakat, mint a feudális múlt képviselőit nagyon lenézték, ráadásul a tanácsok közel négyzet alakú telkeket osztottak, amelyek egyébként sem voltak alkalmasak hosszúházak építésére.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a terveket szakmailag képzetlen technikusok, népfőiskolás tervezők készítették, akik megrendelői igény szerint minden költséges építészeti elemet levettek az eredeti típustervről, és nem is törekedtek igényes épületek tervezésére. Az alaprajzi kialakítással sem sokat foglalkoztak: az utca felé két nagy szoba készült, az udvari oldalon valahogy elhelyezték a konyhát és a fürdőt, néha még egy szobát. Így készült a teljesen puritán, gazdaságosan megépíthető kockaház, melyre legfeljebb a kivitelező kőműves tett fel néhány csempét díszítésül, ha éppen kapott valahol.
Az állam később észbe kapott és új típusterveket készíttetett. Ekkorra azonban már olyan divatossá váltak a kockaházak, hogy az új típustervekből is csak ezeket fogadta el a közvélemény.
Az állam eleinte minden eszközzel próbálta visszaszorítani a családi házépítéseket. Az embereket a jobban ellenőrizhető társasházakba, lakótelepekre próbálta terelni. Így aztán a saját családi ház, a divatos kockaház a szabadság kifejezője, státusszimbólum lett.
Építőanyagok, szerkezetek
Az állam egyik eszköze a magánépítkezések visszaszorítására a hagyományos építőanyagok gyártásának visszafejlesztése, a nagyüzemi technológiák előtérbe helyezése volt. Így a magánépítkezések kínkeservesen, állandó anyaghiánytól sújtva haladtak. Ráadásul csak néhány kisszövetkezet foglalkozott családi házépítéssel, így a házak többsége csak a hétvégeken épült. Egy-egy ház felépítése az anyagiakon túl a fenti problémák miatt is hatalmas erőfeszítést követelt.
A korai épületek között még találunk néhány vályogtéglából, háborús törmelékből épült lakóházat is, de a többség tégla vagy beton sávalapon 38 cm kisméretű tégla, később ikersejt tégla falazattal készült. Az 1970-es években jelent meg a B30 falazóblokk. Az épületek többsége fafödémes, a jól ismert sátortetővel. A külső nyílászárók kapcsolt gerébtokos szerkezetek, nagyon tipikusak a háromszárnyú ablakok. A melegburkolat parkett, a hidegburkolat műkő, később kerámia volt. A falakat általában festették, nagyon divatos volt a hengerelt minta.
A korai épületekben cserépkályhás fűtés volt, majd megjelentek a különböző kazánok: szilárd tüzelésű és olajkazánok radiátoros fűtéssel. Később a gázhálózat kiépülésével terjedtek el a gázfűtéses rendszerek.
Kádár kocka mérete
A Kádár-kocka jellemzően négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes ház.
Kádár kocka alaprajz
A Kádár kockáknál méretben és formában is nagy eltérések figyelhetők meg, ráadásul létezik belőlük téglalap és L alakú is. Belső elrendezésüket tekintve nagyon sok Kádár-kockánál a központi közlekedő melletti 2+1 szoba, konyha és vizes helyiség található.
Ha kockaházat vennél
Ma a kockaházakat éppúgy lenézzük, mint elődeink a parasztházakat. Egy adott korszak, életérzés kifejezői. Eljárt felettük az idő. Ráadásul nagyon egyszerű, rossz minőségű anyagokból készültek (nem mind), a mai kívánalmaknak messze nem felelnek meg. Ha nem felújított a ház, akkor leginkább a jó elhelyezkedés miatt érdemes megvenni.
Kádár kocka felújítása
Egy felújítatlan kádárkocka teljes körű felújítása, alapos átépítése akár meg is közelítheti egy új épület építési költségeit. Az alapozást az új előírásoknak megfelelően meg kell erősíteni, a falakat hőszigetelni kell. Az ácsszerkezet megérett egy alapos felújításra, ha nem akarjuk látni a sátortetőt, akár cserére is. A nyílászárók, burkolatok mára elavultak.
Egy kockaház jó alap egy nagyfelújításra, jelentős átépítésre. Ha úgy érezzük, korszerűsítés után akár eredeti állapotban is megtarthatjuk, hátha egyszer újra divatba jön, ahogy a tornácos házak is reneszánszukat élik.
Kádár-kocka tervrajz
A Kádár kockák eredeti alaprajzát érdemes megváltoztatni, hogy sokkal modernebb és élhetőbb családiházat kapjunk. A fenti alaprajzhoz képest a közfalak mozgatásával és a vizes helységek átköltöztetésével sokkal korszerűbb lett az elrendezés:
Felújított kádár kocka
Íme egy jó példa, hogy mi mindent ki lehet hozni egy régi Kádár kockából. A Bujdos család Debrecenben vett egy 70-es években épült Kádár kockát. Az eredeti ház 80 négyzetméteres volt, amihez 135 négyzetmétert építettek hozzá: egy nappali-étkezőt, egy szobát, egy tárolót és egy garázst. A Kádár-kocka átalakításáról további képek a @kockahazbolotthon címen nézhetők meg.
Ha esetleg Te is keresel új családi fészket, akkor nézd meg az eladó házakat, vagy az eladó lakásokat a megveszLAK-on. Természetesen eladó nyaralókat és eladó telkeket is találsz, ha éppen arra van szükséged. Egyik legnépszerűbb oldal a megveszLAK-on az eladó budapesti lakásokat listázó oldal. Ha pedig eladásban is gondolkozol akkor magánszemélyként ingyenesen feladhatod az ingatlan hirdetésed akár 20 fotóval.
Legnézettebb blogcikkek:
