Eladó jó állapotú ház - Eger

Eladó ház, Eger, Eladó jó állapotú ház - Eger

Eladó igazi kuriózum Eger BELVÁROSÁBAN!

- 498 Nm telek- 280 nm ingatlan
- településközponti vegyes terület
- övezeti jele: Vt/Z -50- 7, 5 -750- rendeltetés: lakóépület
- max bruttó beépíthetőség: 50%Klompauer-Gaiger-ház▪ Az épület 1778-ban még földszintes kialakítású volt.
▪ 1786-Ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában volt.
▪ Tőle adósságperben Pogány István káptalani ügyész kaparintotta meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el, és valószínűsíthető, hogy ő építtette át emeletesre 1790 körül.
▪ Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen. ▪ Későbbi tulajdonosai Zákó Pál (1845-től), Ruzsin Ignác (1887-1903).
▪ Az 1960-as években dr. Ebnerné volt a tulajdonosa, majd dr. Holtzer István vásárolta meg.
▪ Az eklektikus ablakkeretezésű későbarokk lakóház műemlék jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik.
MŰEMLÉK épületekre vonatkozó SZABÁLYOK:
▪ Az eladó ingatlanműemléki jelentőségű területen található, a rajta található épület műemléki védelem alá esik:
▪ Klompauer-Gaiger-ház
▪ a 2016-ban bevezetett szabályok alapján a vállalkozások a műemléki, illetve helyi védelem alatt álló ingatlanokat érintő, kulturális örökségvédelmi célú beruházás – felújítás, karbantartás –értékének kétszerese az befejezés adóévében, és azt követő öt adóévben csökkenti a társasági adó alapját. a kedvezményt csak a társaság tulajdonában levő ingatlanra vehető igénybe, ugyanakkor az adózó kapcsolt vállalkozása által is érvényesíthető. a felhasználás jogcímeként a kulturális örökségvédelmi célt határozták meg, és a visszaigénylés feltételeként előírták a felújítás vagy a karbantartás szabályszerű elvégzéséről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolást. E feltételeket nemsokára, 2019. Év végén módosították, melyre még kitérek.
Egy 2019. Év végi törvényben a tao törvény felújítási jogcímre vonatkozó pontját kiegészítették azzal, hogy a vagyoni betét beszerzés, azaz ingatlanvásárlás, továbbá a tárgyi eszköz beszerzés is a kedvezményezett beruházások körébe esik. ▪ a tárgyi eszköz beszerzéssel kapcsolatban a módosítás indoklása a számvitelről szóló törvény definícióját alkalmazza, amelynek alapján ebbe a kategóriába esik minden építési tevékenység is: a tárgyi eszköz beszerzéshez tartozik „tervezés, alapozás, létesítés… érdekében a rendeltetésszerű használatba vételig végzett tevékenység, … meglevő tárgyi eszköz bővítésének, rendeltelésének megváltozását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is”.
▪ a törvénymódosítás arra is kitért, hogy az ingatlanvásárlás és a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházások az örökségvédelmi hatóság (megfelelő felhasználásra vonatkozó) igazolása nélkül is leírhatók a társasági ADÓBÓL. Bár a változtatásokra építési, illetve örökségvédelmi engedély nyilvánvalóan szükséges, e kiadások „kulturális örökségvédelmi célú” beruházásként való jóváírásáért „szakmailag” nem az örökségvédelmi hatóság, hanem az adóhatóság felelős. Ettől kezdve jelent meg az adóhivatali útmutatókban a „védelemmel érintett ingatlant” érintő „értéknövelő beruházás” kategóriája, amely immár egyaránt fedi az örökségvédelmi hatóság által igazolt és csak az adóhatósággal elismertetett munkákat és beszerzéseket is.
▪ Ez a szabályozás lényegében teljesen szabad kezet ad a beruházóknak: a védett ingatlanon minden beruházás leírható a társasági adóból, lehet az bármilyen új, a műemléki értékkel nem összefüggő tetszőleges új szerkezet: burkolat, szerelvény, épületgépészeti berendezés, vagy új építkezés, és erről még a műemléki hatóság igazolása sem szükséges.
▪ Az adókedvezmény hat évben vehető igénybe minden beruházás esetén. ▪ Mivel egy adóévben legfeljebb a beruházás értékének kétszerese érvényesíthető adóalapkedvezményként, az adóhivatali adatok alapján a projektek elszámolt bekerülési értéke az egy évben igénybe vett adóalap-kedvezmények kétszereseként becsülhető meg. Az elszámolt projektértékre nézve ugyanakkor a cég társaságiadó-kötelezettsége felső határt jelent, tehát az ebből kimutatható projektértékek csak egy lehetséges minimumot jelentenek. AZ utca rövid TÖRTLNETE:
▪ a Dr. Hibay Károly utca Eger történelmi belvárosában található, a KossuthLajos utcát és a Kis Dobó teret összekötő keskeny, macskaköves, hangulatos utcácska. ▪ Az utca ma látható alakját 1819-ben nyerte el. ▪ Egy időben Vidám utcának is hívták. Ez utóbbi megnevezés igen érdekesen alakult ki. ▪ Eredetileg „Platea stricta” (jelentése: szalag utca), azaz Szűk utca néven szerepelt, a rác kereskedők utcája volt, sok apró bolttal. ▪ Egy időben kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért „Platea viduarum”-nak, azaz Özvegyek utcájának kezdték hívni, majd a korban szokásos rövidítés miatt Platea vidum lett a neve.
▪ Mivel a nép többsége nem értette a latin elnevezést, a szó hangzása alapján elnevezték Vidám utcának. ▪ 1840 Után Zsidó-köz (vagy Zsidótemplom-köz) volt a neve, mert ide építették a zsidó imaházat. ▪ Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel a csodálatos zsidó templom (melynek már a nyomát sem találni), valamint a zsidó imaház és az iskola.
▪ Ennél szomorúbb emlékeket is idéz ez a környék. 1944-Ben a Hibay Károly, Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen volt az egri gettó.
▪ Az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli az említett utcaKIHAGYHATATLAN LEHETŐSÉG!
Le ne maradjon róla!
Keressen bizalommal!
Nagy Kinga 06704260769
nagy. Kinga@dh. Hu

Referencia szám: hz042777 Hitel.hu - Hasonlítsa össze a bankok lakáshitel ajánlatait