Ingatlanjog: ingatlan ügyvéd válaszol - megveszLAK.hu
ELADÓ INGATLANOK
KIADÓ INGATLANOK
CSERE INGATLANOK
RÉSZLETES KERESÉS
HIRDETÉS FELADÁS
BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ

Ingatlanjog: Dr. Németh József ingatlan ügyvéd válaszol

Dr. Németh József ügyvéd válaszol
ÚJ INGATLAN JOGI KÉRDÉS
Név (meg fog jelenni):
Email cím (titkos adat):
Kérdés:
5 + 7 =
Felhívjuk figyelmét, hogy a weboldalon keresztül feltett kérdések kapcsán nincs lehetőség teljes körű jogi vélemény kialakítására.

Ezért a kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.

A kérdés feltevésével tudomásul veszi, hogy sem a honlap üzemeltetője, sem a válaszadó nem vállal semmilyen felelősséget az itt megjelent válaszokkal kapcsolatosan, így különösen a késve érkezett, a helytelen vagy a nem teljes körű válaszok és azok járulékos következményei kapcsán.

Dr. Németh József, vezető ügyvéd, Németh József Ügyvédi Iroda

2008-ban végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, eközben 2005/2006-os tanévben a Bécsi Egyetem Jogi Karán osztrák és európai jogot hallgattam ERASMUS-ösztöndíjjal. 2011/2012-ben a göttingeni Georg-August Universität LL.M-képzésén vettem részt, majd szakmai gyakorlaton vettem részt egy hannoveri ügyvédi irodában.

Hat évig dolgoztam a magyar PwC Legal-nél (Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda), ahol jelentős tapasztalatokra tettem szert ingatlanjog ügyletekben, peres képviseleti és pénzügyi, gyógyszeripari, szabályozási és adatvédelmi területen.

2015-ben csatlakoztam a KNP Ügyvédi Irodához, ahol elsősorban gyógyszerjoggal és peres ügyekkel foglalkoztam. 2016-tól a KPMG Legal csapatában dolgoztam, ahol elsősorban adatvédelmi joggal, a GDPR-nak való megfeleléssel, valamint peres képviselettel foglalkoztam. 2017 közepe óta kizárólag a saját praxisomra koncentrálok, és azóta dolgozok együtt a Visegrad+ Legal ügyvédi társulás tagjaival.

Tegye fel bátran a kérdését Ön is a megveszLAK-on, ha ingatlanjogi ügyvéd tanácsára lenne szüksége! Dr. Németh József ügyvéd válaszol hamarosan a feltett jogi kérdésre.

Ingatlanjog kérdések és válaszok

Kérdező: D.P. Alexandra
2021. 09. 08. 11:56:32
Tisztel Ügyvéd Úr!

Nagymamámnak volt egy eltartási szerződése, ahol a bácsi meghalt, az ingatlan értékesítésre került, szja-t nem kell már mamámnak fizetni mert több mint 5 éve a nevén volt az ingatlan. Mamám engem segítene ezzel a pénzzel, amit építkezésre szeretnék fordítani. Az lenne a kérdésem hogyha veszünk fel még CSOK-ot akkor kell jelen esetben illetéket fizetni, ha mamám csak haszonélvezője lenne a felépült háznak? Illetve, hogyan tudnánk kikerülni az illetékfizetési kötelezettséget, ha nem másik lakás vásárlására szeretnénk fordítani a pénzt. 2021.04 hóban történt a lakás értékesítése és jövő év márciusában kezdődne az építkezés.
Köszönettel
A.
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Érdeklődő!

Megkeresését megköszönve az alábbi tájékoztatást adom.

Úgy értem, hogy 2021. április hónapban adómentesen értékesített ingatlant nagymamája, amelynek vételárát Önnek át kívánja adni. Úgy értem Ön a vételárát Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) felhasználása mellett ingatlanvásárlásra kívánja fordítani, és ezt az ingatlant vagy Ön építené, illetve építettné fel vagy meglévő ingatlant vásárolna. A nagymamája az ingatlanon haszonélvezeti jogot szerezne.

Úgy értem az iránt érdeklődik, hogy a vásárlást, illetve az építkezést követően ilyen módon tulajdonába kerülő ingatlan után visszterhes vagyonszerzési illeték kötelezettsége fennáll-e.

Főszabály szerint a CSOK igénybevétele mellett nem keletkezik visszterhes vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bekezdés f) pontja alapján, mert a CSOK felhasználásával vásárolt ingatlan mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Felhívom ugyanakkor a figyelmét arra, hogy a vonatkozó kormányrendeletek (az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. Korm. rendelet és a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. Korm. rendelt) tartalmazzák azt is, hogy milyen tulajdoni viszonyok szükségesek építkezés, illetve ingatlanvásárlás esetén. A jogosultakon kívüli személy haszonélvezeti joga minden esetben kizáró tényező.

Annak azonban nincs akadálya, hogy nagymamája az ingatlanban tulajdont szerezzen, mert az igénylőknek a folyamat végén összesen legalább ½-ed tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Az e fölötti tulajdoni hányad jogosultja az igénylőkön kívüli személy is lehet.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd

A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Autós István
2021. 08. 21. 8:43:22
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném az ingatlanomat megosztani, majd a kertemet eladni, de a hatályos ÖRT útszélesítést jelölt be az ingatlanom szélére.
Hogyan tudnám eladhatóvá tenni a kertemet, anélkül, hogy el kellene adnom az önkormányzatnak az útszélesítéshez a 225 nm-t?
Köszönettel, A. István
Dr. Németh József ügyvéd válasza

Kedves István!

Köszönöm kérdését.

Úgy értem, hogy a saját tulajdonú ingatlanának felosztását, azaz telekalakítását kíván kezdeményezni. Nem tisztázott, hogy a felosztást követően mindkét részt, vagy csak az egyiket kívánja értékesíteni harmadik személy számára. Úgy értem továbbá, hogy a helyi rendelet a közúthálózat fejlesztése céljából e felosztani kívánt telekből 225 m2 területre igényt tart.

Az Ön által feltett kérdés megválaszolásához elsőként azt kell megvizsgálni, hogy az ingatlan megosztható-e. Egy adott ingatlan akkor osztható meg, ha az irányadó helyi építési szabályok szerint a megosztani kívánt telek után maradó osztott telkek mérete eléri a megengedett legkisebb telekméretet, és mindkét telek megközelíthető közútról vagy szolgalmi útról. Ezzel kapcsolatban a településen hatályban lévő helyi építési szabályzatot (HÉSZ) szükséges megvizsgálni, amely a kérdésre egyértelmű választ kell adjon.

Amennyiben a HÉSZ alapján a telek megosztásának nincs akadálya, akkor arra az Ön kérelme alapján sor kerülhet.

A kérdésének másik része tekintetében ugyanakkor úgy látom, hogy ha az önkormányzat a közútfejlesztést végre kívánja hajtani, akkor azt telekalakítással megakadályozni, vélhetően, nem lehet.

Amennyiben az Ön kérelmére a telekmegosztás megtörténik, úgy az önkormányzat a számára szükséges terület megvásárlására fog ajánlatot tenni. Amennyiben ezt Ön elutasítja, illetve nem tudnak az önkormányzattal megegyezni, akkor az önkormányzat várhatóan kisajátítási eljárást fog indítani az általa megszerezni kívánt telekrész kapcsán.

Amennyiben kizárólag az önkormányzat a számára szükséges terület kisajátítására nincs lehetőség, úgy az önkormányzat – attól függően, hogy a megosztásra hogyan kerül sor – akár az egyik, akár mindkét, megosztással létrejött telket(ingatlant) ki fogja sajátítani az alábbiak szerint.

A kisajátítandó terület meghatározásakor vizsgálandó, hogy az Ön által kezdeményezett megosztás következtében létrejött új telkekből a kisajátítást követően visszamaradó rész („Visszamaradó Rész”)

• megengedett legkisebb teleknagyságot elér-e, továbbá
• használható-e,
• gazdaságosan értékesíthető-e,
• az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás továbbra is lehetséges-e, vagy nem válna-e számottevően költségesebbé (továbbiakban együtt: „Vizsgálandó Feltételek”).

Ennek alapján az alábbi esetek képzelhetőek el:

1. A Vizsgálandó Feltételek mindkét ingatlan vonatkozásában fennállnak. Ebben az esetben az önkormányzat köteles megfizetni a kormányhivatal által meghatározott összeget kártalanításaként, Ön pedig a kisajátítással csökkentett méretű ingatlanok tulajdonosa marad.
2. A Vizsgálandó Feltételek csak az egyik ingatlan vonatkozásában állnak fenn. Ekkor az önkormányzat köteles a másik ingatlant (amelynek tekintetében a Vizsgálandó Feltételek nem állnak fenn) teljes mértékben kisajátítani. Amennyiben a kisajátítás a megosztás fizikai elhelyezkedése miatt az előbbi ingatlant is érinti, akkor ezen ingatlan értékcsökkenése miatt és a teljesen kisajátított ingatlan vonatkozásában kell kártalanítást fizetni.
3. A Vizsgálandó Feltételek egyik ingatlan vonatkozásában sem állnak fenn. Ebben az esetben az önkormányzat valamennyi ingatlant köteles kisajátítani kártalanítási összeg megfizetése mellett, feltéve, hogy a kisajátítási szándékát ebben az esetben is fenntartja.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Réder József
2021. 08. 17. 13:03:54
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Fiatal házaspár az esküvőt követően vásároltak egy lakóingatlant CSOK segítségével és 50-50% tulajdoni arányuk van. Későbbiekben egy házassági szerződést kötöttek melyben 80-20% arányt határoztak meg. Ez volt az arány az ingatlan vételárnál. Földhivatalnál is módosítani szerették volna erre az arányra. Ezt azért nem tették meg mert ajándékozásnak minősül és a CSOK egy részét vissza kellett volna fizetni (4 éve vásárolták). Kérdésem, hogy egy hatósági végrehajtás során a 80-20% számít vagy az 50-50%?
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Réder úr!

Köszönöm kérdését.

Úgy értem, hogy a házaspár Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénybevételével vásárolt lakóingatlant 1/2-1/2 tulajdoni hányad arányában. Úgy értem, hogy az adásvételi szerződés teljesítése után egymással ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, amelyben a tulajdoni hányadot 1/5-4/5-re változtatták meg.

Az Ön által feltett kérdés megválaszolásához arra kell tekintettel lenni, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló tartozás az Ön által említett házassági vagyonjogi szerződést megelőzően vagy az követően keletkezett.

A) Ha a tartozás előbb keletkezett mint a a házassági vagyonjogi szerződés, akkor ez utóbbiról a tartozás jogosultja a tartozás keletkezésének pillanatában nem tudhatott. Így a tartozás fedezetéül továbbra is tartozás keletkezésekor meglévő személyes vagyon szolgál.

B) Ha a házassági vagyonjogi szerződés már a tartozás keletkezésekor is fennállt, akkor azt kell vizsgálni, hogy a tartozás jogosultja tudott vagy kellő körültekintés mellett tudhatott-e a házassági vagyonjogi szerződés létezéséről és tartalmáról. A tudomásszerzést annak a házastársnak kell bizonyítani, akinek a különvagyonát a tartozás érintené.

Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződést a tartozás keletkezése előtt közjegyző nyilvántartásba vette, úgy a tudomásszerzést nem kell bizonyítani, úgy kell tekinteni, hogy a jogosult a házassági szerződésről és annak tartalmáról a tartozás keletkezésekor tudomással bírt. Ebben az esetben a házassági szerződés hatálya kiterjed a tartozásra, így a végrehajtásra is, tehát csak a házassági vagyonjogi szerződés szerinti külön vagyon, illetve a közös vagyon vonható végrehajtás alá, a másik házastárs külön vagyona nem.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd

A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Bala Ferenc
2021. 07. 02. 12:14:01
Tisztelt Ügyvéd Úr!

50% ingatlan tulajdonrész kapcsán fordulok Önhöz.

2011-ben örököltem a budapesti társasház lakásban tulajdonrészt.
A tulajdonostárs haszonélvező jogcímen lakik a lakásban.
A rossz emberi kapcsolatunk folytán nem volt lehetőségem a tulajdonrészem használatára.
Tudomásomra jutott, hogy a tulajdonostárs évekre visszamenőleg igényt tart a lakás után általa fizetett közös költség felére. Jelenleg ez részemre havi 7.000.-Ft terhet jelentene és az évek alatt felgyülemlett összeg.

Esetlegesen peres útra terelődne a helyzet, mivel tudom bizonyítani, hogy én ki voltam, vagyok zárva a lakáshasználatból?

Nem tartok igényt bérleti-használati díjra, de ezáltal nem tartom jogosnak az irányomba felmerülő majd 1 millió Forint elmaradt közös költség összeget.

Köszönöm válaszát
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Uram!

Megtisztelő kérdést megköszönve megkeresésére az alábbi választ tudom adni.

Úgy értem, hogy 2011-ben öröklés jogcímen szerezett 1/2-ed arányú tulajdont egy társasházi lakásban. Úgy értem, hogy másik 1/2-ed tulajdoni hányad a lakásban jelenleg bent lakó tulajdonostársé, aki egyben haszonélvezeti joggal is rendelkezik az Ön tulajdoni hányadán és ennek alapján kizárólagosan használja az ingatlant. Úgy értem, hogy a tulajdonostárs az örökléstől a mai nappal bezárólag visszamenőlegesen követeli Öntől az ingatlanra eső közös költség felét.

Elsőként azt szükséges megvizsgálni, hogy a társasház alapító okirata a közös költség fizetési kötelezettségét hogyan szabályozza. Ez alapján lehet megállapítani, hogy az egyes közös költség elemeket ki köteles fizetni, és egy végleges álláspont csak a társasház alapító okiratának vizsgálatát követően tudok kialakítani.

Valószínűsítem, hogy figyelemmel az öt éves elévülési határidőre a 2011-től számított követelés egy része már elévülhetett, ezt azonban teljes bizonyossággal csak az esetleges felszólítások, egyéb nyilatkozatok vizsgálata után lehet biztosan kijelenteni.

Megjegyzendő, hogy amennyiben a tulajdonostársnak az Ön tulajdoni hányadára kiterjedő haszonélvezeti jog van, úgy Ön a használatra tekintettel nem tarthat igényt sem használati sem egyéb díjazásra, ellenértékre.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Ené Ilona
2021. 07. 20. 21:03:52
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Férjem és testvére örököltek egy lakást. Testvére írt egy ajándékozási levelet, melyben lemond férjem javára a lakásról. A tulajdonjog nem lett átíratva a férjem nevére és a férjem meghalt. Férjem után Én és gyermekeim örökölnek. Érdeklődnék, hogy mi a teendő, hogy az ajándékozási levélben szereplő részt tudják örökölni a gyerekeim. Még nem volt meg a hagyatéki tárgyalás. Férjem testvére külföldön él és nem hajlandó semmit aláírni.

Segítségét előre is köszönöm.
E.Ilona
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Hölgyem!

Elsőként fogadja őszinte részvételemet férje elvesztése miatt.

Úgy értem, hogy néhai férje testvére egy írásbeli nyilatkozatot tett, amely szerint az örökölt ingatlan tulajdoni hányadára nem tart igényt, és azt néhai férjének még életében ajándékozza. Úgy értem, a tulajdonjog változás az ingatlan-nyilvántartásba nem került átvezetésre, és a néhai férje halála után hagyatéki eljárás még nem folyt le. Úgy értem, jelenleg az ingatlan-nyilvántartás szerint az ingatlan néhai férje és annak testvére közös tulajdonában áll.

Álláspontom szerint elsőként azt kell megvizsgálni, hogy néhai férje és annak testvére között létrejött-e ajándékozási szerződés. Figyelemmel arra, hogy az ajándékozás tárgya ingatlan, ezért az csak írásban tett nyilatkozatokkal történhet érvényesen.

Úgy vélem a testvérek között akkor jött létre ajándékozási szerződés, ha a néhai férje a testvére által írt „ajándékozó levelet” írásban elfogadta. Amennyiben az „ajándékozó levelet”, mint ajándékozási ajánlatot néhai férje nem fogadta el írásban, vagy ennek tényét kellő időben nem közölték, úgy az ajándékozási szerződés nem jött létre. Amennyiben az ajándékozási szerződés nem jött létre, úgy sajnos az ingatlan meghatározott hányada nem kerülhetett át férje nevére, és így a gyermekei sem örökölhették azt.

Amennyiben viszont a néhai férje az ajánlatot írásban elfogadta, akkor írásbeli ajándékozási szerződés létrejöhetett a felek között. Úgy értem azonban, hogy e szerződés nem rendelkezik azokkal a kötelező alaki feltételekkel (meghatározott személyi adatok, ügyvédi ellenjegyzés, stb.) amelyek szükségesek a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez.

Ebben az esetben a néhai férje testvére ellen szerződés létrejöttének megállapítása iránti pert lehet indítani.

A per sikeressége esetén - ha az Ön által említett hagyatéki eljárás addigra lezárul – póthagyatéki eljárást kell lefolytatni az ingatlan vonatkozásában.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
© megveszLAK.hu - Az egyszerűen jó ingatlan hirdetési oldal
Az oldal töltődik...