Ingatlanjog: ingatlan ügyvéd válaszol. 5. oldal - megveszLAK.hu
ELADÓ INGATLANOK
KIADÓ INGATLANOK
CSERE INGATLANOK
KÜLFÖLDI INGATLANOK
RÉSZLETES KERESÉS
INGATLAN HÍREK
HIRDETÉS FELADÁS
BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ

Ingatlanjog: Dr. Németh József ingatlan ügyvéd válaszol

Dr. Németh József ügyvéd válaszol
ÚJ INGATLAN JOGI KÉRDÉS
Név (meg fog jelenni):
Email cím (titkos adat):
Kérdés:
3 + 9 =
Felhívjuk figyelmét, hogy a weboldalon keresztül feltett kérdések kapcsán nincs lehetőség teljes körű jogi vélemény kialakítására.

Ezért a kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.

A kérdés feltevésével tudomásul veszi, hogy sem a honlap üzemeltetője, sem a válaszadó nem vállal semmilyen felelősséget az itt megjelent válaszokkal kapcsolatosan, így különösen a késve érkezett, a helytelen vagy a nem teljes körű válaszok és azok járulékos következményei kapcsán.

Dr. Németh József, partner, ügyvéd, Visegrad + Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás

2008-ban végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, eközben 2005/2006-os tanévben a Bécsi Egyetem Jogi Karán osztrák és európai jogot hallgattam ERASMUS-ösztöndíjjal. 2011/2012-ben a göttingeni Georg-August Universität LL.M-képzésén vettem részt, majd szakmai gyakorlaton vettem részt egy hannoveri ügyvédi irodában.

Hat évig dolgoztam a magyar PwC Legal-nél (Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda), ahol jelentős tapasztalatokra tettem szert ingatlanjog ügyletekben, peres képviseleti és pénzügyi, gyógyszeripari, szabályozási és adatvédelmi területen.

2015-ben csatlakoztam a KNP Ügyvédi Irodához, ahol elsősorban gyógyszerjoggal és peres ügyekkel foglalkoztam. 2016-tól a KPMG Legal csapatában dolgoztam, ahol elsősorban adatvédelmi joggal, a GDPR-nak való megfeleléssel, valamint peres képviselettel foglalkoztam. 2018-tól kizárólag a Németh József Ügyvédi Iroda építésére koncentrálok, amely 2021-től a Visegrad+ Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás alapító tagjaként nyújt jogi szolgáltatást ügyfelei részére.

Tegye fel bátran a kérdését Ön is a megveszLAK-on, ha ingatlanjogi ügyvéd tanácsára lenne szüksége! Dr. Németh József ügyvéd válaszol hamarosan a feltett jogi kérdésre.

Ingatlanjog kérdések és válaszok

Kérdező: Dorotea
2022. 03. 20. 15:39:37
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyám rendelkezik egy ingatlannal, ami évek óta üresen áll, most szeretnék oda beköltözni, kérdésem, hogy ha szeretném, hogy az legyen az állandó lakcímem milyen szerződést kell kössek vagy mi kell hozzá?
Ha szeretném esetleg, hogy legyen egy lakótársam is, ahhoz, hogy neki én magam ki tudjam adni, elegendő lenne-e, ha 1/2 részben lennék tulajdonos, illetve vele albérleti szerződést kell kötni (úgy is, hogy egy lakásban laknánk)? Hogyan számolhatom ki, hogy 1/2 tulajdonosként mennyit kell adóznom az ingatlan után?
Illetve kötelező-e, hogy a lakótárs is megjelölje az ingatlant lakcímeként? Ha ideiglenesként jelöli meg esetleg az kevesebb kötöttséggel jár, könnyebb szerződést bontani?
Előre is köszönöm válaszát, illetve, ha tud nekem konkrét jogszabályokat írni, ahol ezeknek bővebben utána olvashatok.
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Hölgyem!

Megtisztelő megkeresését megköszönve úgy értem, hogy édesanyja tulajdonában álló lakóingatlant édesanyja beleegyezésével saját lakhatása céljából kívánja használni, és a lakóingatlant lakóhelyéül be kívánja jelenteni. Emellett az iránt érdeklődik, hogy milyen szerződés vagy irat szükséges a lakcím bejelentéséhez. Úgy értem továbbá, hogy az ingatlanba költözést esetlegesen egy harmadik személlyel együtt tervezi, és annak jogszerű tartózkodását célzó szóba jöhető jogviszonyokról, szerződéstípusokról érdeklődik. Úgy értem, hogy az iránt is érdeklődik, hogy a bérleti díj hogyan adózna.

Álláspontom szerint nem szükséges jogviszonyt megjelölni sem az az ingatlanba költözéshez, sem pedig a lakcímnyilvántartónál történő lakóhelykénti bejelentéshez. Azonban ebben az esetben az bejelentéshez édesanyja hozzájárulása szükséges.

Amennyiben utóbb az ingatlan ½ tulajdoni hányadban a tulajdonává válik, úgy az a lakcímbejelentést már nem érinti.

Úgy értem, hogy Önnel együtt költözne más személy is lakótársaként, akivel Ön valamilyen, az ingatlan közös használatára őt feljogosító szerződést kíván kötni. Ezt a megállapodást a mindenkori tulajdonosok, illetve, ha van, akkor a haszonélvező(k) hozzájárulásával megkötheti, amely albérleti szerződésnek minősül, amennyiben Ön bérlőként használja az ingatlant és bérleti szerződésnek minősül, ha Ön azt már mint tulajdonostárs kötötte meg.

A lakótárs nem köteles lakóhelyként a bérleményt bejelenteni, azonban a bérleti szerződésben kötelezhető arra, hogy az ingatlant, lakó vagy tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanként a lakcímnyilvántartónál tartózkodási, vagy lakóhelyeként jelentse be. Ehhez azonban ehhez a bérbeadó külön, vagy bérleti szerződésbe foglalt hozzájárulása szükséges. Az új lakcímkártya kiállítása, illetve a lakcímkártya cseréje költségmentes.

Nincs jelentősége annak, hogy a lakótárs tartózkodási helynek, lakóhelynek, vagy egyéb módon jelöli meg a lakóingatlant. A szerződés lezárásának költségeire, illetve kockázataira ez a kérdés nincs hatással.

Az adózás kérdését illetően felhívom a figyelmét, hogy a bérleti díj, mint bevétel személyi jövedelemadó alá fizetési kötelezettséget keletkeztet. Erre tekintettel Önnek fizetett bérleti, illetve albérleti díj lesz a személyi jövedelemadó alapja.

A fenti kérdésekre különösen a Ptk. XVII. címében részletezett használati szerződésekre vonatkozó szabályok, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.

A pontos jogi vélemény miatt javaslom, hogy konzultáljon személyesen ügyvéddel a fenti kérdések kapcsán.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Szilvi
2022. 03. 04. 14:16:14
Tisztelt Ügyvéd úr!

Ajándékozás útján 2005-ben tulajdonosa lettem egy társasházi lakásnak. Édesanyám holtig tartó haszonélvezeti joggal bír az ingatlanon.
A közüzemi órákat (gáz, víz, villany) nem írtuk át a nevemre, Édesanyám nevén vannak.
Szeretném eladni a lakást és lenne néhány kérdésem ezzel kapcsolatban.
El tudom-e így adni, hogy Édesanyám holtig tartó haszonélvezeti joggal bír? Le kell-e mondania erről ahhoz, hogy értékesíteni tudjam az ingatlant?
Illetve köteles vagyok-e még az ingatlan értékesítése előtt átíratni a közüzemi órákat a saját nevemre, vagy értékesíthető-e így is az ingatlan, hogy Anyukám nevén vannak?

Édesanyám mindenben partner.

Köszönöm előre is a választ.

Tisztelettel:
Szilvi
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Kedves Szilvia!

Megtisztelő megkeresése alapján úgy értem, hogy Ön egy 2005. évben ajándékozás útján megszerzett társasházi lakás tulajdonosa („Ingatlan”), amely Ingatlant az Ön édesanyjának holtig tartó haszonélvezeti joga terheli („Haszonélvezeti Jog”).

Úgy értem az Ingatlant el kívánja adni. Úgy értem, hogy az iránt érdeklődik, hogy az Ingatlan eladható-e a Haszonélvezeti Joggal terhelten vagy a Haszonélvezeti Jogról való előzetes lemondás szükséges az értékesítéshez. Úgy értem az Ingatlan vonatkozásában a közüzemi szolgáltatások jogosultja az Ön édesanyja. Úgy értem, hogy erre tekintettel az iránt is érdeklődik, hogy szükséges-e a fogyasztó változását az értékesítést megelőzően átírni az Ön nevére vagy az édesanyja nevéről közvetlenül az új tulajdonos nevére is átírhatók.

Az Ingatlan a Haszonélvezeti Joggal terhelten is értékesíthető, azonban a vevő nem valószínű, hogy ilyen teherrel együtt megvenné az Ingatlant. Erre tekintettel célszerű a Haszonélvezeti Jog törlése iránt már az adásvételi szerződés előtt vagy legkésőbb azzal egyidejűleg intézkedni az illetékes földhivatalnál.

Ennek egyik módja lehet, ha a Haszonélvezeti Jogot megváltja (megveszi) valaki (akár Ön is) az Ön édesanyjától, a másik pedig ha az édesanyja ingyenesen lemond a Haszonélvezeti Jogról az Ön javára.

A megváltás esetében az édesanyja megkapná a megváltási árat, amelynek alapján személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet.

A Haszonélvezeti Jogról Ön javára történő ingyenes lemondás esetén az egyenes ági leszármazói viszonyra tekintettel a lemondásnak illetékfizetési kötelezettsége nem lenne.

A vevőnek és az eladónak, valamint ebben az esetben a haszonélvezőnek is együtt kell működnie a szerződés teljesítése során. Erre tekintettel a közüzemi szerződések változása során átadóként az Ön édesanyja, átvevőként pedig a vevőnek kell majd eljárnia. Ebből következően mindkét megoldás járható: dönthetnek úgy, hogy a mérőórákat közvetlenül édesanyja nevéről íratják át az vevő nevére és dönthetnek úgy is, hogy előbb az Ön nevére, majd az Ön nevéről a Vevő nevére kerüljenek átírásra a mérőórák.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Beáta
2022. 03. 02. 2:17:51
Tisztelt Ügyvéd Ùr!

10 évvel ezelőtt lakásomat Miskolcon húgomnak kölcsönadtam használatra, szerződést nem kötöttünk.
Lakásomat szeretném visszakapni, amit 2 évvel ezelőtt jeleztem először húgomnak, aki nem hajlandó elmenni.

Azt vetette fel, hogy fel tud jelenteni, mivel ö albérletet fizet nekem, es én nem csinálok ebből adóbevallást.

Ami az "albérletet" illeti: amikor beköltözött, ö mondta, hogy szeretne néha nekem átutalni, mert nagyon sokat támogatom öt (a lakás használata mellet néha pénzt adok neki, utazási költségeit fizetem, bevásárolok neki, stb.).

Erre a felvetésére ma (10 év után először, mivel nem láttam szükségét korábban) megnéztem az ö átutalásait az anyukámmal közös bankszámlánkon. Vannak az ö részéről 30.000 forintos átutalások, rendszertelenül: néha szinte minden hónapban egy évben, majd egy évig semmi, majd 2 hónapot egy évben. Összesen kb. az ott eltöltött hónapok felében utalt 30.000 Ft-ot.

Az átutalásokkor általában csak a lakás címe szerepel (ahol lakik, az én lakásom), illetve kb. 10 alkalommal szerepel rajta az "albérlet" szó (feltételévé, hogy ezzel akart hozzájárulni, hogy ingyen lakik ott?).

Következő kérdésem lenne:
Elképzelhető, hogy ez a (nagyon alacsony) összeg, amit rendszertelenül utalt egy anyukámmal közös számlára, egy lakásért, aminek ma a havi bérleti díja 150-180.000 Ft körül mozog, albérletnek minősíthetö lenne?
Azaz megtámadhatna ö engem ezzel?

Hogyan tudnám letisztázni ezt a kérdést jogilag, illetve biztosítani, hogy ez nem albérlet?
Illetve, ha mégis albérletnek lenne minősítve, ebben az esetben mi a teendő? Az adott 10 hónapban, amikor az átutalásoknál fel volt tüntetve hogy "albérlet", le kell adóznom?

köszönöm előre is válaszát,
egy kiábrándult testvér
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Hölgyem!

Megkeresését megköszönve úgy értem, hogy 10 évvel ezelőtt szóban kötött megállapodással használatba adta testvérének az Ön tulajdonában álló lakást. Úgy értem, hogy Önnek a továbbiakban nem áll érdekében, hogy testvére a lakást használja, ezért annak elhagyására felszólította. Úgy értem, hogy a használat ideje alatt a testvére rendszertelenül átutalt az Ön édesanyjával közös tulajdonában álló bankszámlára bizonyos összegeket, amely átutalások esetében részben „albérlet” közleményt adott meg. Úgy értem, hogy a használat ideje alatt Ön testvérét különböző módon támogatta. Úgy értem testvére a lakást nem kívánja elhagyni és adóhatósági eljárás megindítást helyezte kilátását arra az esetre, ha az ingatlan használatára Ön továbbra is igényt tart. Úgy értem az iránt érdeklődik, hogy amennyiben testvére adóhatósági eljárást kezdeményez Önnel szemben, az megalapozott lehet-e.

Figyelemmel arra, hogy Ön az ingatlan használati jogát engedte át testvérének, és az átutalt összegek ellen nem tiltakozott, és azt nem is fizette vissza testvére részére, úgy látom, hogy adójogi értelemben egy a bérleti szerződéshez hasonló jogviszony jött létre Ön és testvére között az ingatlan vonatkozásában.

Amennyiben az utolsó öt lezárt adóévben, valamint ebben az évben a testvére „albérlet” megnevezéssel bizonyos összeget utalt Önnek, akkor az által átutalt összegek után vélhetően személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége (15%) keletkezett. A kockázat megszüntetésére érdemes visszamenőlegesen az adót megfizetni, ehhez egy könyvelő felkeresését javaslom. Ebben az esetben számolnia kell esetlegesen az önrevízió pótlékjával, és természetesen a számított adót is be kell fizetnie. Ennek megtörténte után testvére már hiába helyezné kilátásba az adóhatósági eljárás megindítást, az vélhetően adóhiány megállapítása nélkül zárulna.

Figyelemmel kell lennie arra is, hogy a jogviszonyt Ön hiába mondja fel, ha a testvére az ingatlant önként nem hagyja el. Ebben az esetben Önnek ingatlan kiürítési pert szükséges indítani és az eredményes perlést követő önkéntes teljesítés elmaradása esetén végrehajtási eljárást kell kezdeményeznie. Az ingatlanok árverezésére és kiürítésére a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 229/2021. (V. 5.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdései értelmében ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Erre tekintettel megalapozott és eredményes perlést követően sem biztos, hogy ténylegesen birtokba tud lépni és az ingatlant hasznosítani tudja, ezért javaslom, hogy próbáljon meg testvérével megegyezni, vagy várjon, amíg a veszélyhelyzet megszüntetésre kerül.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Clio
2022. 03. 18. 18:08:16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Zártkerti ingatlan eladásakor a termőföld értékesítésére vonatkozó szabályok az érvényesek tudomásom szerint.
Így például az államnak vagy helyi gazdáknak elővásárlási joguk van.
Kérdésem: ha az állam él elővásárlási jogával, akkor elviheti az ingatlant a meghirdetett ár alatt is?
Válaszát előre is köszönöm!
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Érdeklődő!

Megtisztelő kérdését megköszönve úgy értem, hogy termőföldnek minősülő zártkerti ingatlanok kapcsán fennálló elővásárlási jog alkalmazása iránt érdeklődik.

Az elővásárlási jog Ptk.-ban rögzített szabályai szerint, ha adott dolgon, így például egy zártkerti ingatlanon az elővásárlási jogot jogszabály írja elő, és a tulajdonos az ingatlant egy ajánlattevő harmadik személy részére el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja a harmadik személy ajánlatában rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.

Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában a harmadik személy által tett ajánlatot teljes egészében elfogadja, a szerződés a tulajdonos és az elővásárlásra jogosult között jön létre a Ptk. 6:222. § (4) bekezdéseben foglaltak alapján.

Ebből következően, az állam, mint elővásárlásra jogosult csak akkor „viheti el” az ingatlant, ha a harmadik személy ajánlatának megfelelő vételáron és feltételekkel hajlandó megvásárolni az ingatlant.

Tisztelettel:
Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Krisztina
2022. 02. 15. 8:40:11
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tanácsára lenne szükségem
Egy 4 lakásos társasházban lakom, ami 1970-ben épült.
Az erkély alatti jó állapotú járdát az egyik tulajdonos önkényesen fel akarja bontani és kiszélesíteni, a költségét pedig a többi lakóra is rá akarja terhelni. Megteheti, ha mondjuk az 51% bele egyezik nincs LSZK. alapítva és meg sem bíztuk, hogy intézkedjen.
A másik kérdésem
A tető nem igazán új, de nem ázik be át akarja rakatni az egész cserepet, de arról is beszélt, hogy le cseréli az egész tetőt és aki nem fizeti ki a rá eső részt Bírósággal fenyegetőzik meg teheti e?
Ki találhat bármilyen dolgot a felújításra?
És ha mondjuk 51% támogatja és a többi lakónak nincs rá pénze mi a megoldás, ha megteheti?
Szükséges lenne egy ügyvédi irat ennek megelőzése, mert ha belekezd, akkor már nem tudunk mit csinálni.
Köszönöm válaszát
Krisztina
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Hölgyem!

Megtisztelő kérdését köszönettel vettem. Úgy értem, hogy Ön egy négylakásos társasház egyik lakásának tulajdonosa. Úgy értem, hogy az egyik lakástulajdonos járdaszélesítést és tetőjavítást, illetve tetőcserét kíván elvégezni, illetve elvégeztetni, amely munkálatok költségét a társasházi lakások tulajdonosai között kívánja megosztani. Úgy értem, valamennyi munkálat a közös tulajdonba sorolt ingatlanrészeket érinti.

Úgy értem, hogy az iránt érdeklődik, hogy a lakástulajdonosok döntése alapján kötelezhető-e a munkálatokat ellenző lakástulajdonos a költségek megtérítésére.

Álláspontom szerint elsőként azt szükséges vizsgálni, hogy a társasházi alapító okirat, továbbá (ha van) a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) a kérdéskört hogyan szabályozza, illetve szabályozza-e egyáltalán.

Amennyiben ezen okirat vagy okiratok a kérdést szabályozzák, akkor az ott lefektetett szabályok az irányadóak. Amennyiben sem az SZMSZ, sem pedig az alapító okirat nem tartalmaz erre nézve rendelkezést, úgy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény („Társasházi tv.”) szabályai az irányadóak. Erre tekintettel a tulajdonostársaknak közgyűlést kell összehívniuk, és a kérdéseket ott kell megtárgyalni, illetve ezekről döntést hozni.

Az irányadó bírói gyakorlat szerint amennyiben a beruházás halaszthatatlanul szükséges (a tető ázik, vagy állékonysága nem kielégítő, veszélyt jelent), úgy bármelyik lakástulajdonos elvégezheti a szükséges munkálatokat, és a többi tulajdonostárs a tulajdoni hányadának arányában köteles ennek költségeit viselni. Ha viszont ez a helyzet nem áll fenn, akkor a lenti szabályok szerint kell dönteni a felújításról, illetve az ahhoz kapcsolódó költségek viseléséről.

Amennyiben a beruházás csupán állagmegóváshoz, illetve fenntartáshoz szükséges, úgy a tulajdonostársak szótöbbsége szükséges a kérdésben való döntéshez. Abban a kérdésben, hogy a tervezett munkálatok feltétlenül szükségesek-e az állag megóvásához és fenntartásához, a tulajdonostársak megállapodása hiányában a bíróság dönt. Vagyis, amennyiben a tulajdonostársak szótöbbséggel megszavazzák a munkálatok elvégzését, akkor a nemmel szavazó tulajdonostárs (a tulajdoni hányada arányában) is kötelezhető a költség viselésére.

Amennyiben a munkálatok az állag megóváshoz, fenntartáshoz, illetve korszerűsítéshez sem szükségesek, úgy azok a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősülnek. Ennek elfogadásához ugyanakkor a tulajdonosoknak egyhangúlag kell támogatniuk a kiadást, vagyis teljes összhang szükséges a költségek viseléséről.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
© megveszLAK.hu - Az egyszerűen jó ingatlan hirdetési oldal