Ingatlanjog: ingatlan ügyvéd válaszol. 2. oldal - megveszLAK.hu
ELADÓ INGATLANOK
KIADÓ INGATLANOK
CSERE INGATLANOK
KÜLFÖLDI INGATLANOK
RÉSZLETES KERESÉS
INGATLAN HÍREK
HIRDETÉS FELADÁS
BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ

Ingatlanjog: Dr. Németh József ingatlan ügyvéd válaszol

Dr. Németh József ügyvéd válaszol
ÚJ INGATLAN JOGI KÉRDÉS
Név (meg fog jelenni):
Email cím (titkos adat):
Kérdés:
2 + 9 =
Felhívjuk figyelmét, hogy a weboldalon keresztül feltett kérdések kapcsán nincs lehetőség teljes körű jogi vélemény kialakítására.

Ezért a kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.

A kérdés feltevésével tudomásul veszi, hogy sem a honlap üzemeltetője, sem a válaszadó nem vállal semmilyen felelősséget az itt megjelent válaszokkal kapcsolatosan, így különösen a késve érkezett, a helytelen vagy a nem teljes körű válaszok és azok járulékos következményei kapcsán.

Dr. Németh József, partner, ügyvéd, Visegrad + Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás

2008-ban végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, eközben 2005/2006-os tanévben a Bécsi Egyetem Jogi Karán osztrák és európai jogot hallgattam ERASMUS-ösztöndíjjal. 2011/2012-ben a göttingeni Georg-August Universität LL.M-képzésén vettem részt, majd szakmai gyakorlaton vettem részt egy hannoveri ügyvédi irodában.

Hat évig dolgoztam a magyar PwC Legal-nél (Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda), ahol jelentős tapasztalatokra tettem szert ingatlanjog ügyletekben, peres képviseleti és pénzügyi, gyógyszeripari, szabályozási és adatvédelmi területen.

2015-ben csatlakoztam a KNP Ügyvédi Irodához, ahol elsősorban gyógyszerjoggal és peres ügyekkel foglalkoztam. 2016-tól a KPMG Legal csapatában dolgoztam, ahol elsősorban adatvédelmi joggal, a GDPR-nak való megfeleléssel, valamint peres képviselettel foglalkoztam. 2018-tól kizárólag a Németh József Ügyvédi Iroda építésére koncentrálok, amely 2021-től a Visegrad+ Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás alapító tagjaként nyújt jogi szolgáltatást ügyfelei részére.

Tegye fel bátran a kérdését Ön is a megveszLAK-on, ha ingatlanjogi ügyvéd tanácsára lenne szüksége! Dr. Németh József ügyvéd válaszol hamarosan a feltett jogi kérdésre.

Ingatlanjog kérdések és válaszok

Kérdező: Toth Tamás
2022. 06. 10. 12:45:09
Tisztelt Dr. Németh József Úr!

Abban az esetben, ha kölcsön adok és a fedezet egy művelés alatt álló szőlő présház, ami kifüggesztés alá tartozik, akkor a későbbiekben, ha esetleg nem tud fizetni az adós, tudom érvényesíteni a követelésemet? Egyáltalán művelés alatt álló (egyébként 2000 nm -es) szőlőt lehet fedezetbe adni, vonni?
Hagyatéki hitelezésről beszélt még a tulajdonos (Idősebb Úr) a biztonság miatt. Kérdés, hogy az ebben az esetben is működik?
Tudom biztonsággal hitelezni? A későbbiekben, a kölcsön ki nem egyenlítése esetén végrehajtani vagy tulajdonba kerülni, tekintettel arra, hogy kifüggesztés alá tartozik.
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Tóth úr!


A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni.

A leírtakat úgy értem, hogy Ön magánszemélyként úgy adna kölcsön valaki részére, hogy az általa biztosítékául felajánlott ingatlan termőföldnek minősül. Úgy értem, arra kíváncsi, hogy kölcsön biztosítékául termőföld jelzálogjoggal történő megterhelése szolgálhat-e. Úgy értem, arra is kíváncsi, hogy amennyiben az Ön által nyújtott kölcsönt nem fizetik vissza, akkor a követelése kielégítésére alkalmas-e a termőföldre bejegyzett jelzálogjog.

Álláspontom szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy termőföldet (kölcsön)szerződés biztosítékául akár ügyvéd által ellenjegyzett, akár közjegyzői okirat alapján jelzálogjoggal terheljenek meg.

Arra ugyanakkor érvényes megállapodás nem köthető, hogy az adós nemfizetése esetén Ön automatikusan megszerezze a tartozás fejében a termőföld tulajdonjogát. Amennyiben közjegyzői okiratba foglalják a kölcsönszerződést, úgy a jogszabályi feltételek fennállása esetén a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a szerződést, amely így már végrehajtható.

Magánokiratba foglalt kölcsönszerződés esetén viszont polgári pert szükséges indítani az adós ellen, amely ha sikeres, úgy végrehajtás vezethető a zálogtárgyra (jelen esetben a szőlőre-présházra, az ingatlanra). Ha a zálogjogát érvényesíti, a biztosítékul szolgáló termőföld hatósági árverés útján kerülhet értékesítésre, ilyenkor az árverést a mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le a termőföldekre, azok megszerzésére vonatkozó speciális szabályok szerint.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Mariann
2022. 07. 03. 11:30:35
Tisztál Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy házeladásnál, amennyiben nem voltunk házasok és bejegyzett élettársak sem, de hosszú évekig éltünk együtt és úgy döntöttünk fele-fele arányban osztozunk az eladási áron, viszont hivatalosan sokkal kisebb százalék van a nevemen, mint 50, így megtehetjük, hogy az adásvételi szerződésbe belefoglaljuk, hogy kinek mennyi vételárat utaljon a vevő? Tehát nem a tulajdoni hányad szerint kérnénk az utalást. Lehet ebből bármi problémánk vagy ilyenkor jogunk van megadni úgy, ahogy mi szeretnénk? Köszönöm előre is a válaszát!
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Kedves Mariann!

A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni.

A leírtakat úgy értem, hogy Ön az eladásra kínált ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, 50%-nál kisebb arányú tulajdonosa. A tulajdonostársával (aki egyben az Ön élettársa is) történt előzetes megállapodás alapján az ingatlan vételárát a bejegyzett tulajdoni hányadoktól eltérően, 50-50%-ban kívánják megosztani.

Véleményem szerint nincs akadálya annak, hogy az ingatlan eladása esetén az élettársával kötött megállapodás alapján a vételárat az ingatlanra bejegyzett tulajdoni hányadoktól eltérő arányban osszák meg egymás közt, és ezt az adásvételi szerződésben is rögzítsék.

A konkrét ügyre vonatkozó tények ismerete nélkül felhívom a figyelmét arra, hogy a szerződés szövegezésének különös jelentősége lehet adó- és illetékfizetés szempontjából.

Amennyiben a szerződésből az derül ki, hogy a tulajdoni hányadokért a felek egy közös vételárat határoznak meg, de a fizetési ütemezésben a tulajdoni hányada alapján Önnek egyébként járó vételárnál magasabb vételárrészletet fizet a vevő az Ön részére, úgy a kettő közötti különbözet az élettársa által az Ön részére juttatott ajándéknak minősülhet. Ez pedig ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget keletkeztethet, tekintettel arra, hogy élettársak közt nem illetékmentes az ajándékozás.

Amennyiben viszont a tulajdoni hányadaikat külön-külön vételárért értékesítik, és az Ön által kért vételár magasabb, mint az élettársáé, úgy ajándékozási illeték probléma vélhetően elkerülhető. Ugyanakkor amennyiben öt éven belül szerezte az ingatlan tulajdoni hányadát, akkor a szerzési érték és e magasabb eladási ár közötti összeg alapján személyi jövedelemadót kell fizetnie, azaz várhatóan arányosan magasabb adófizetési kötelezettsége keletkezik, mint az élettársának (hiszen nagyobb lesz a szerzési és eladási érték különbözete). Javaslom, hogy erről a szerződést szövegező ügyvéddel előzetesen konzultáljon, hogy az Ön számára legjobb, jogszerű megoldást megtalálják.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: András
2022. 06. 09. 13:09:22
Üdvözletem!
Egy többes sorház egyikében lakom (nem vagyunk társasház). A belső kert egybefüggő és osztatlan közös tulajdon, ami körbe öleli a teljes telket. A szomszédom feltett több biztonsági kamerát, amivel a kertet is figyeli. Több kameraállás is úgy van beállítva, hogy a közös tulajdont figyelje. Egy pedig úgy, hogy merőlegesen figyeli a komplett utcát, amelyre nyílik az utcafronti kapu. Még az út túloldalán lévő gyalogos forgalom is egyértelműen megjelenik. A kamerák kihelyezéséről engedélyt nem kért egyetlen szomszédtól sem. Közterület megfigyelése pedig tilos ebben a formában. Nem vagyok jogász, de a GDPR meglehetősen egyértelműen kinyilvánítja, hogy a képmás személyes adatnak minősül. Eszerint ez személyes adattal visszaélés, illetve birtokháborítás. Ha jól értelmezem, birtokháborítás esetén, jogom van önhatalmúlag elhárítani a háborítást. A házak teraszai az osztatlan közös tulajdonú kertekre néznek, nincsenek elkerítve semmilyen módon, mindössze harminc centivel magaslanak ki a kertből. Hogyha én fellépnék a szomszédom teraszára és kézzel elforgatnám a kamerákat egy olyan szögbe, amiben már nem figyeli a közös tulajdonú területeket, illetve a közterületet, de az otthonvédelmi feladatát továbbra is ellátja, azzal áthágok e valamilyen törvényt, vagy megsértek e valamilyen szabályt? Tudom, hogy a kézenfekvő válasza az lenne, hogy beszéljem meg a szomszéddal, de erre nincs esély. A házat, amit megfigyel, senki nem lakja. A jószomszédi viszony pedig soha nem létezett köztünk. 30 éve meglehetősen ellenséges a hangulat. És nem ez az első alkalom, hogy birtokháborítást követ el. Egyébként megpróbáltam szépszóval elintézni, amikor felszerelték, de a szakember nem volt hajlandó úgy megcsinálni, hogy az ne menjen szembe a GDPR-el, mivel "az úgy is folyton változik", illetve "az volt a megrendelő kérése, hogy így szereljék fel". Így nem maradt más választásom, mint önhatalmúlag elhárítani.
Válaszát előre is köszönöm.
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Juhász Úr!

A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni.

A leírtakat úgy értem, hogy a szomszédja által felszerelt kamera az ő általa kizárólagosan használt részeken kívüli területeket: közös tulajdonú/közös használatú részeket is megfigyel. Emellett úgy értem, Ön arra kíváncsi, hogy a szomszédja tulajdonában álló területen elhelyezett kamera irányát, látóterét önhatalommal, tehát a tulajdonos megkérdezése, engedélye nélkül megváltoztathatja-e annak elfordításával.

Úgy értem, hogy a közös tulajdonú kertre, annak használatára, a döntéshozatal módjára nincs valamilyen speciális megállapodás a tulajdonostársak közt: tehát a közös tulajdon szabályai szerint használják, és hozzák az azzal kapcsolatos döntéseket. Úgy értem, hogy a kamerák felhelyezése kapcsán a tulajdonostársak nem hoztak semmilyen döntést.

Első körben fontos leszögezni, hogy a közös tulajdonú területek megfigyelése birtokvédelmi szempontból akkor lehet jogszerű, ha a tulajdonostársak (tulajdoni hányadok alapján számított) akár egyszerű többsége hozzájárult a kamerák használatához. Ilyen esetben birtokvédelmi szempontból nem jogsértő az, ha a kamerák a felhelyező saját tulajdonán kívül a közös tulajdont is megfigyelik. A tulajdonostársak esetleges többségi döntése mellett is szükséges az adatvédelmi és személyiségi jogi szabályok betartása.

Mivel Önöknél semmilyen döntés nem született a kérdésben, emellett Önök semmilyen tájékoztatást nem kaptak az adatkezelésről, így a megfigyelés feltehetőleg minden fenti szempontból jogellenes lehet, azaz egyszerre megvalósíthat birtokháborítást, személyiségi jogsértést és adatvédelmi szabálysértést.

Az utca, mint közterület megfigyelése magánszemély által adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból is jogellenes lehet, ezzel kapcsolatosan az adatvédelmi hatósághoz, illetve bírósághoz lehet fordulni a jogsértés megállapítása érdekében.

Itt szeretném viszont felhívni rá a figyelmét, hogy általában lehetőség van biztonsági kamerák olyan beállítására (maszkolásra), amely szerint a felvételen nem jelenik meg (kitakarásra kerül, akár szoftveresen) olyan terület, amit jogszerűen nem figyelhetnének meg. A kamera irányából, külső szemrevételezéssel erről nem tudunk következtetést levonni, így a fenti esetek bármelyikében fennállhat ez az eset, erről pedig csak a kamera üzemeltetője tud felvilágosítást adni.

A kamerák estleges elfordítása kapcsán első körben megjegyzendő, hogy a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).

A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. A jogos önhatalom csak a birtoksérelmet jelentő állapot azonnali és másként el nem hárítható orvoslása érdekében vehető igénybe. Az aránytalan mértékű önhatalom gyakorlása az önbíráskodás vagy a rongálás büntetőjogi tényállását is megvalósíthatja, és az Ön által említett „megoldás” egyben biztosan birtokháborítást jelentene maga is, hiszen a szomszédja területére (birtokába) behatolna engedély nélkül.

Birtokvédelemért, az eredeti birtokállapot helyreállítása vagy a zavarás megszüntetése, illetve a birtoksértő magatartástól való eltiltása érdekében a birtokos a birtokháborítást követő (folyamatos birtoksértő állapot esetén annak kezdetétől számított) egy éven belül fordulhat a jegyzőhöz birtokvédelmi eljárás kezdeményezésével, és már ezt megelőzően vagy ezt követően is a bírósághoz, birtokper indításával. A jegyző eljárása gyorsabb, és a sérelmesnek tartott határozatával szemben szintén bírósághoz lehet fordulni.

Az Ön által írtak alapján én nem javaslom az önhatalom gyakorlását ebben az esetben. Birtokháborítás esetén a jegyző előtti birtokvédelmi eljárást tudom javasolni először, esetleg párhuzamosan az adatvédelmi hatóság eljárásával. Az ezekben az eljárásokban esetleg megismert adatok birtokában (pl. milyen területet figyelt a kamera, tényleg szabálytalan volt-e az elhelyezése) esetleg megfontolandó személyiségi jogai sérelmével kapcsolatban további per indítása.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Tóth Tamás
2022. 06. 07. 12:47:09
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Hárman vagyunk testvérek, egyikünk szeretné szüleink házát megvásárolni pici ár alatt szüleink holtig tartó haszonélvezete mellett, én és a másik bátyám lemondanánk az örökségről cserébe azért, hogy a vételár 50-50%-át mi kapnánk meg. Szüleinket szeretnénk azzal "védeni", hogy haszonélvezeti jogukról csak úgy tudjanak majd esetlegesen lemondani, ha ehhez mind a 3 testvér is hozzájárul a jövőben. Ennek oka, hogy ők már egyre előrehaladottabb demenciával küzdenek és jelentős volna annak kockázta, hogy bármely jövőbeni tulajdonos aláíratna velük egy haszonélvezetről lemondó nyilatkozatot (amiről ők nem is tudnák mit írnak alá). Válaszát előre is köszönöm!
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Tóth úr!

Köszönöm kérdését.

Úgy értem, hogy idős, előrehaladott demenciával küzdő szülei tulajdonában álló ingatlant egyik testvére meg kívánja vásárolni szülei haszonélvezeti jogának fenntartása mellett. Úgy értem, hogy abban állapodtak meg, hogy az szülei a vételárat ugyan megkapnák, de az egyidejűleg ½-½-ed arányban a vételárat Önnek és az ingatlant meg nem szerző testvérének örökrészként. Úgy értem, hogy attól tartanak, hogy valamely, a testvérét követő jövőbeni tulajdonos esetleg tévedésbe ejti szüleit és megfosztja haszonélvezeti jogától, ezért a haszonélvezeti jogról lemondás érvényességét az Önök jóváhagyásától kívánják függővé tenni.

A fentiek alapján megjegyezzük, hogy szülei jelenleg állapota miatt fennáll a veszélye, hogy akár már az Önök és a szüleik közötti adásvételi szerződés is érvénytelen lesz, illetve ezen okból esetleg az eljáró ügyvéd sem kívánja ellenjegyezni az adásvételi szerződést.

A haszonélvezeti jog lemondása kapcsán megjegyzendő, hogy az olyan személyhez kötött jog, amellyel való rendelkezés nem tehető függővé semmilyen feltételtől. Ennek okán érvényessége nem tehető függővé az Önök hozzájárulásától sem.

Amennyiben a szülei jelenleg még szellemi képességeik teljes birtokában vannak, úgy később, ha pedig Önök már most is úgy látják, hogy a demencia miatt a belátási képességük korlátozott, akkor akár már most is megoldás lehet, ha szülei gondnokság alá helyezését kérelmezik. Ebben esetben egyikük vállalná a gondokságot. Ez esetben szülei jognyilatkozataihoz, így a haszonélvezeti jogról való lemondáshoz is a gondok hozzájárulása lenne szükséges.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Juhász
2022. 05. 19. 10:19:22
Tisztelt Németh Úr!

Mobilház, Modulház építtetésén gondolkodom. Közművek közül villany, víz, csatorna bekötéssel.

Ingatlanjogi szempontból mi a különbség a mobilház és modulház(akár többmodulos) között? (egyiknek sem rendelkezik fix alappal)
Az ilyen típusú "házakra" érvényes-e a telekre vonatkozó építési szabályozások -HÉSZ? Négyzetméter, küllem, stb.

Pl. adott egy 1000m2 külterületi telek (régen zártkert) 3% beépíthetőséggel.
Egy ilyen telken is csak max. 30m2 mobil vagy modulházat tudok elhelyezni?
Amennyiben életvitel szerűen szeretnék ilyenben élni,
- megépítéséhez szükséges hatósági engedélyes terv készítése, amely alapján a "ház" készül?
- állandó lakcím bejelentéshez elég, hogy címmel rendelkezzen az adott telek?

Köszönöm megtisztelő figyelmét, és várom válaszát.

Tisztelettel,
Juhász Tibor
Dr. Németh József ügyvéd válasza
Tisztelt Juhász Úr!

Kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni.

Úgy értem, hogy 1000 m2 nagyságú, külterületi telken kíván mobil- vagy modulházat építeni, majd ott lakóhelyet („állandó lakcímet”) létesíteni.

Első körben leszögezendő, hogy ingatlanjogi szempontból nincs különbség a mobilház és modulház között, így a válaszom a továbbiakban mindkettőre vonatkozik.

A bírósági gyakorlat egységes és következetes abban, hogy a mobilház építménynek, ezen belül épületnek minősül. Ebből következően ugyanolyan építési szabályok vonatkoznak rá, mint a „hagyományos” épületekre. Így például az Ön által említett helyi építési szabályzat (beépítési lehetőségek, korlátok) és településképi rendelet szabályai is, az egyéb szabályok mellett. Tehát, ha az építési szabályok 3% beépíthetőséget tesznek lehetővé, akkor mobilházból sem „építhető” 30 nm-nél nagyobb bruttó alapterületű 1000 nm-es telekre. Itt szeretném felhívni ugyanakkor a figyelmét, hogy a helyi építési szabályzatban nem csak a maximális beépíthetőséget szokták megjelölni százalékos arányban, de a maximális épületmagasságot is. Így gyakran előfordul, hogy több szintes, tehát nagyobb hasznos alapterületű épület építhető.

Arról, hogy adott ingatlanon építmény, épület létesíthető-e, milyen épület és milyen feltételekkel, elsősorban a helyi építési szabályzatból, az ahhoz csatolt szabályozási terv (térkép) segítségével tájékozódhat.

A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése egyszerű bejelentéssel történik, tehát építési engedély iránti kérelmet nem kell előterjeszteni. Ha – ahogy írta - életvitelszerűen kíván az ingatlanban élni, akkor - természetes személy építtetőként –a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységhez is csak egyszerű bejelentés szükséges.

A lakcím(nyilvántartás) adattartalma: a településnév (fővárosban a kerület megjelölésével), a postai irányítószám, a közterület neve és jellege (pl. Kossuth Lajos utca), házszám, ennek hiányában helyrajzi szám - ha az ingatlan több lakást foglal magában - épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó. Ha házszám nincsen, de legalább a közterületnek van neve (és jellege), akkor nincs akadálya a lakcímbejelentésnek helyrajzi számra sem – akár külterületre, akár belterületre, akár zártkerti ingatlanba.

A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy, vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. Ha – ahogy Ön írta – „címmel rendelkezik” az ingatlan, és azon ilyen épület(rész), például mobilház áll, akkor az lakóhelyként vagy tartózkodási helyként bejelenthető.

Tisztelettel:

Dr. Németh József
ügyvéd

A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
© megveszLAK.hu - Az egyszerűen jó ingatlan hirdetési oldal