Ingatlanjog: Dr. Németh József ingatlan ügyvéd válaszol
Dr. Németh József, partner, ügyvéd, Visegrad + Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás
2008-ban végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, eközben 2005/2006-os tanévben a Bécsi Egyetem Jogi Karán osztrák és európai jogot hallgattam ERASMUS-ösztöndíjjal. 2011/2012-ben a göttingeni Georg-August Universität LL.M-képzésén vettem részt, majd szakmai gyakorlaton vettem részt egy hannoveri ügyvédi irodában.
Hat évig dolgoztam a magyar PwC Legal-nél (Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda), ahol jelentős tapasztalatokra tettem szert ingatlanjog ügyletekben, peres képviseleti és pénzügyi, gyógyszeripari, szabályozási és adatvédelmi területen.
2015-ben csatlakoztam a KNP Ügyvédi Irodához, ahol elsősorban gyógyszerjoggal és peres ügyekkel foglalkoztam. 2016-tól a KPMG Legal csapatában dolgoztam, ahol elsősorban adatvédelmi joggal, a GDPR-nak való megfeleléssel, valamint peres képviselettel foglalkoztam. 2018-tól kizárólag a Németh József Ügyvédi Iroda építésére koncentrálok, amely 2021-től a Visegrad+ Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás alapító tagjaként nyújt jogi szolgáltatást ügyfelei részére.
Tegye fel bátran a kérdését Ön is a megveszLAK-on, ha ingatlanjogi ügyvéd tanácsára lenne szüksége! Dr. Németh József ügyvéd válaszol hamarosan a feltett jogi kérdésre.
Ingatlanjog kérdések és válaszok
Kérdező: Cs. Ivett
2022. 09. 25. 7:21:40
Tisztelt Ügyvéd Úr,
Az alábbi ingatlan-nyilvántartási ügy rendezésében szeretném jogi iránymutatását kérni:
Elszeretnék adni 1950 előtt vegyes falazattal épült parasztház épületegyüttest (lakó- és gazdasági), amely esetében a Földhivatalnál azt az infót kaptuk, hogy egy része rendezetlen funkciójú.
A helyi Főépítésztől és polgármestertől kapott funkcióváltási határozattal és geodéta változási vázrajzával adtuk be kérésünket a Földhivatalhoz, de Ők a régi nyilvántartásbeli térkép és az új felmérés eltérőségére hivatkozva elutasították kérésünket, és Építéshatósági Igazolást kértek.
Tervező segítségét kértük az Építésügyi Hatósági eljáráshoz, aki az épületet megnézve, nem értette, miért kellene egy ilyen procedúra lebonyolítása, amikor egyértelműen látható, hogy kontúrt érintő változás nem történt az épületen és a nyilvántartás helyesbítéséhez a geodéta vázrajzához képest Ő sem tudna mást készíteni.
Szakvéleményével, és a fent említett dokumentációval Építésügyi szakhatósági állásfoglalást kértünk ÉTDR felületen keresztül, de érdemi visszajelzést nem kaptunk. Telefonon annyit mondtak, hogy a Földhivatallal próbáljunk zöld ágra vergődni. A Földhivatalnál viszont, bár nem kétlik, hogy esetleg a korábbi nyilvántartás nem felelt meg a valóságnak, továbbra is ragaszkodnak valamilyen Építésügyi Igazoláshoz.
Az épületen valóban semmilyen átépítés nem történt, az idős helyi lakosok és még a korábbi katonai céllal készült Habsburg korabeli dokumentáció szerint sem.
Tisztában vagyunk az "új" építésügyi szabályzással, de fentiek ismeretében Ön szerint is szükséges hosszadalmas és igen költséges tervezői- és műszaki dokumentáció készíttetése ezen ügy rendezésére?
Visszajelzését, előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Cs. Ivett
Az alábbi ingatlan-nyilvántartási ügy rendezésében szeretném jogi iránymutatását kérni:
Elszeretnék adni 1950 előtt vegyes falazattal épült parasztház épületegyüttest (lakó- és gazdasági), amely esetében a Földhivatalnál azt az infót kaptuk, hogy egy része rendezetlen funkciójú.
A helyi Főépítésztől és polgármestertől kapott funkcióváltási határozattal és geodéta változási vázrajzával adtuk be kérésünket a Földhivatalhoz, de Ők a régi nyilvántartásbeli térkép és az új felmérés eltérőségére hivatkozva elutasították kérésünket, és Építéshatósági Igazolást kértek.
Tervező segítségét kértük az Építésügyi Hatósági eljáráshoz, aki az épületet megnézve, nem értette, miért kellene egy ilyen procedúra lebonyolítása, amikor egyértelműen látható, hogy kontúrt érintő változás nem történt az épületen és a nyilvántartás helyesbítéséhez a geodéta vázrajzához képest Ő sem tudna mást készíteni.
Szakvéleményével, és a fent említett dokumentációval Építésügyi szakhatósági állásfoglalást kértünk ÉTDR felületen keresztül, de érdemi visszajelzést nem kaptunk. Telefonon annyit mondtak, hogy a Földhivatallal próbáljunk zöld ágra vergődni. A Földhivatalnál viszont, bár nem kétlik, hogy esetleg a korábbi nyilvántartás nem felelt meg a valóságnak, továbbra is ragaszkodnak valamilyen Építésügyi Igazoláshoz.
Az épületen valóban semmilyen átépítés nem történt, az idős helyi lakosok és még a korábbi katonai céllal készült Habsburg korabeli dokumentáció szerint sem.
Tisztában vagyunk az "új" építésügyi szabályzással, de fentiek ismeretében Ön szerint is szükséges hosszadalmas és igen költséges tervezői- és műszaki dokumentáció készíttetése ezen ügy rendezésére?
Visszajelzését, előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Cs. Ivett
 | Dr. Németh József ügyvéd válasza Tisztelt Hölgyem! Köszönöm szépen a kérdését. Sajnos az ügyben keletkezett konkrét iratok alapos áttekintése nélkül a kérdésben megalapozott álláspont nem fejthető ki, ezért arra nem vállalkozom. Mindenképpen szükséges és javasolt az ügyben egy ügyvéd kolléga megkeresése annak érdekében, hogy az ingatlan rendeltetése rendezetté váljon. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Répási Sándor
2023. 04. 21. 9:57:11
Tisztelt ügyvéd úr
Örököltem külterületen 650 négyzetméter földet, 40 éve meghalt nagyapám után. Írt a közjegyző, hogy fizessek 35.000 forintot. Írtam neki, hogy lemondok róla. Azután írt, hogy evégett lesz hagyatéki tárgyalás és 50.000 forintomba fog kerülni. Miért kell fizetnem azután amire nem tartok igényt?
Örököltem külterületen 650 négyzetméter földet, 40 éve meghalt nagyapám után. Írt a közjegyző, hogy fizessek 35.000 forintot. Írtam neki, hogy lemondok róla. Azután írt, hogy evégett lesz hagyatéki tárgyalás és 50.000 forintomba fog kerülni. Miért kell fizetnem azután amire nem tartok igényt?
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Tisztelt Répási úr! A pontos válaszadáshoz az ügyben keletkezett iratok ismerete lenne szükséges. Ennek hiányában csak általános tájékoztatást tudok adni a kérdésével kapcsolatban. A hagyatéki tartozások közé tartoznak többek közt a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei is. Fontos megjegyezni azt is, hogy aki lemond az öröklésről, vagy aki az örökséget visszautasítja, az a jogszabályok szerint kiesik az öröklésből. Az öröklésről lemondás és az örökség visszautasítása között a legnagyobb különbség az, hogy az öröklésről lemondani csak az örökhagyóval kötött szerződésben lehet, míg az örökhagyó halála esetén az örökség visszautasítására van lehetőség. Úgy értem, hogy Ön nem lemondott az öröklésről, hanem a szándéka az volt, hogy visszautasítsa az örökséget. Az örökség visszautasítása nem címzett, egyoldalú jognyilatkozat, amely azt jelenti, hogy akár hatóság előtt (így pl. a közjegyző előtt) is meg lehet tenni. Az örökség visszautasítása nincs kötelező alakisághoz, formához kötve, így nem csak írásban, de akár szóban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet. Az örökség visszautasításának egyértelműnek és vitathatatlannak kell lennie. Az örökség visszautasítására különböző írásbeli mintákat gyakran az egyes közjegyzők is elérhetővé tesznek a honlapjukon. Az általános közjegyzői elvárás a visszautasító nyilatkozattal kapcsolatban, hogy annak tartalmaznia kell a nyilatkozó személy adatait, az örökhagyó személyi adatait, a nyilatkozó személy esetleges leszármazóinak adatait és a visszautasításról szóló egyértelmű kijelentést. Mivel az érvényes, szabályos visszautasítás esetén a várományos kiesik az öröklésből (nem válik örökössé), így sem a hagyatéki tartozásokért, sem (ezen belül) a hagyatéki eljárás költségeiért nem felel. Ahogyan említettem, az Ön által megadott információk alapján, az iratok ismerete nélkül ebben a kérdésben nem tudok állást foglalni, de elképzelhetőnek tartom, hogy a közjegyző azért kíván hagyatéki eljárást tartani, és azon Önt meghallgatni, mert nem tett világos, a törvényi követelményeknek megfelelő tartalmú írásbeli nyilatkozatot az örökség visszautasítása körében, például öröklésről lemondást írt, miközben az örökség visszautasításának lehet csak helye. Az iratok ismerete nélkül én azt javaslom, hogy a kérdést az eljáró közjegyzővel tisztázza (akár telefonon) akár még a hagyatéki tárgyalást megelőzően, és abban is kérje a közjegyző segítségét, hogy ő közzétett-e olyan nyilatkozatmintát az örökség visszautasítására, amit Ön használhatna, elkerülve ezzel a téves, hibás, hiányos nyilatkozat tételének kockázatát és következményeit. Azt is közvetlenül a közjegyzővel érdemes egyeztetnie, hogy miért kell(ene) Önnek viselnie a hagyatéki tárgyalás, hagyatéki eljárás költségeit abban az esetben, ha az örökséget visszautasítja. Könnyen lehet, hogy egyszerű félreértés történt, ami tisztázható. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Vera Mast
2022. 08. 15. 15:25:44
Tisztelt Dr. Német József!
2005.04.13.-án egy Önálló Birósági Végrehajtó bejegyeztetett a Földhivatalnál tulajdoni lapunkra, Pénzkövetelés jogcímen 60.000,00 Forint végrahajtási jogot.
Mi erről információt nem kaptunk 2005.-ben se a földhivataltól, se a végrehajtótól, se a végrehajtást kérőtől, illetve annak jogi képviselőjétől.
A mai napig 2022.08.15. semmi értesítést, fizetési felszólítást nem kaptunk.
El szeretnénk adni a hétvégi házunkat, igy értesültünk a bejegyzésről.
Kérdésünk:
Elévült a végrehajtási jog 17 év után?
Mi módon lehet a tulajdoni lapról töröltetni ezt a végrehajtási jogot?
Mi a teendőnk?
Válaszát előre is köszönjük.
2005.04.13.-án egy Önálló Birósági Végrehajtó bejegyeztetett a Földhivatalnál tulajdoni lapunkra, Pénzkövetelés jogcímen 60.000,00 Forint végrahajtási jogot.
Mi erről információt nem kaptunk 2005.-ben se a földhivataltól, se a végrehajtótól, se a végrehajtást kérőtől, illetve annak jogi képviselőjétől.
A mai napig 2022.08.15. semmi értesítést, fizetési felszólítást nem kaptunk.
El szeretnénk adni a hétvégi házunkat, igy értesültünk a bejegyzésről.
Kérdésünk:
Elévült a végrehajtási jog 17 év után?
Mi módon lehet a tulajdoni lapról töröltetni ezt a végrehajtási jogot?
Mi a teendőnk?
Válaszát előre is köszönjük.
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Tisztelt Hölgyem! Kérdését megköszönve úgy értem, hogy az Önök tulajdonában álló ingatlan tulajdoni lapjára 2005. április 13. napján önálló bírósági végrehajtó kezdeményezésére pénzkövetelés jogcímen hatvanezer forint erejéig végrehajtási jogot jegyzett be az illetékes ingatlanügyi hatóság. Úgy értem, hogy a kérdés feltételének napjáig Önöket nem értesítette sem az önálló bírósági végrehajtó sem pedig az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási eljárásról, sem pedig a végrehajtási jog bejegyzéséről. A végrehajtási jog elévülése az alapkövetelés elévüléséhez igazodik azzal, hogy az elévülést bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Nem ismerem az alapjogviszonyt, így az alapkövetelést sem, ezért az elévülési idő leteltéről állást foglalni sajnos nem tudok, csak általános tájékoztatást tudok adni Önöknek. Azt javaslom, hogy elsőként keressék fel az eljáró önálló bírósági végrehajtót, és nézzék át a végrehajtási ügy iratait, amelyhez indokolt ügyvéd segítségét igénybe venni. Amennyiben az iratok vizsgálata alapján megállapítható, hogy volt olyan, a követelésre irányadó elévülési időnek megfelelő időszak, amely alatt végrehajtási cselekmény nem folyt, úgy a végrehajtási jog nagy valószínűséggel elévülhetett. Ha a végrehajtási jog elévült, akkor az önálló bírósági végrehajtónak benyújtandó kérelemmel kérhetik a végrehajtási jog törléséhez való hozzájárulás kiadását. Tisztelettel: dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Katalin
2022. 10. 18. 23:36:02
Tisztelt Dr Németh József!
A következő a problémám. Lakást vásárolunk a jövő héten szeretnénk az utolsó részletet átutalni az eladóknak /banki hitel/, de az eladók nem tudnak kiköltözni mert az a társasház, amibe költöznének megcsúszott az átadással, a CSOK felvételét pedig csak ezután tudják elindítani. Mi már nem tudunk tovább várni, mert akkor mi csúszunk ki az időből. Mivel három pici gyerek van nem igazán szeretnénk azt mondani, hogy de tessék máris kiköltözni. Valószínű visszabérlés lesz a dologból, de addig nem tudunk bérleti szerződést kötni, míg a Földhivatal be nem jegyzi nevünkre a lakást a tulajdonjogot. De birtokba adás se tud megtörténni, mert nem tudnak kiköltözni a lakásból. Akkor most erre milyen jogi megoldás lehet??
Köszönettel
A következő a problémám. Lakást vásárolunk a jövő héten szeretnénk az utolsó részletet átutalni az eladóknak /banki hitel/, de az eladók nem tudnak kiköltözni mert az a társasház, amibe költöznének megcsúszott az átadással, a CSOK felvételét pedig csak ezután tudják elindítani. Mi már nem tudunk tovább várni, mert akkor mi csúszunk ki az időből. Mivel három pici gyerek van nem igazán szeretnénk azt mondani, hogy de tessék máris kiköltözni. Valószínű visszabérlés lesz a dologból, de addig nem tudunk bérleti szerződést kötni, míg a Földhivatal be nem jegyzi nevünkre a lakást a tulajdonjogot. De birtokba adás se tud megtörténni, mert nem tudnak kiköltözni a lakásból. Akkor most erre milyen jogi megoldás lehet??
Köszönettel
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Tisztelt Hölgyem! Úgy értem, hogy eladták a lakóingatlanukat, majd egy újabb szerződéssel lakóingatlant vásároltak, amelynek a vételárát részben banki kölcsönből kívánják finanszírozni. Úgy értem, hogy az Önök által megvásárolt lakás eladói önhibájukon kívül előre láthatóan nem fogják tudni betartani az adásvételi szerződésben vállalt azon vállalásukat, hogy a lakást az Önök birtokába adják. Úgy értem, hogy megfontolás tárgyává tették, hogy az eladó az adásvételi szerződés teljesítése után az lakást Önöktől, bérbe venné addig az időpontig, amíg az önhibáján kívüli okból beálló akadály el nem hárul. Álláspontom szerint a fennálló patthelyzetet egyik megoldása lehet, ha Önök a vételárhátralékot az Eladó részére szerződés szerint teljesítik, majd az adásvételnél eljáró ügyvéd intézkedik az Önöket megillető tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Innentől fogva az eladók egyedüli kötelezettsége az ingatlan birtokba adása lesz. Nincs információm Önöktől arra nézve, hogy a birtokbaadásra vonatkozó eladói késedelmet az adásvételi szerződés hogyan kezeli (kötbér, elállási jog, késedelem maximális ideje), továbbá arról sincs információm, hogy a teljesítéssel (vételárhátralék megfizetés, illetve birtokbaadás) Önöknek vagy az eladónak kell elől járnia. Ha az eladók a formális birtokbaadási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy a késedelem szerződésben, illetve a Ptk.-ban foglalt következményei alkalmazhatóak velük szemben. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság az adásvételi szerződés korábbi benyújtásának napja hatályával jegyzi be Önöket tulajdonosként, így ha az adásvételi szerződés szerinti birtokbaadásra sor kerül, Önök dönthetnek úgy, hogy a lakást a fenti helyzetre tekintettel - immáron mint tulajdonosok - bérbe adják a korábbi eladók számára. Önök bérbeadóként azonnal, tehát a bérleti szerződés megkötésének napjával egyidejűleg a korábbi eladók birtokába is adják a lakást. Erre tekintettel egy átmeneti időre az eladók birtoka érdemben nem fog változni, azonban már nem tulajdonosként, hanem bérlőként lesznek birtokosok. Az eladók által fizetendő bérleti díj az Önök által szintén fizetendő bérleti díj alapjául szolgálhat, ha Önöknek is át kell költözniük a korábbi lakásukból egy bérelt ingatlanba arra az időre, amíg az eladók ki nem költöznek. Mindenképpen javaslom, hogy keressék fel az eladókkal közösen az adásvételi szerződést készítő ügyvédet vagy más ügyvédet a megoldási javaslatok átbeszélése és megállapodás megkötése és írásbeli rögzítése miatt. Tisztelettel: dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Érdeklődő
2022. 10. 19. 19:33:44
Tisztelt Ügyvéd Úr,
Tételezzük fel, hogy bejelentem állandó lakóként az édes testvéremet abba az ingatlanba, melynek megvásárlás útján 1/1 tulajdonosa vagyok (a tulajdoni hányad ez után is változatlan marad). Csupán csak segíteni szeretnék neki, hogy továbbra is legyen állandó lakcíme, viszont a valóságban és a lakcímkártya szerint is ettől eltérő tartózkodási címe lesz neki.
Kérdés, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint ez engem érinthet hátrányosan? Például, ha a megváltozott életkörülmények miatt ide kíván jönni, de ez az én érdekeimmel ütközik, akkor megtagadhatom tőle ezt?
Illetve egy másik forgatókönyv: Amennyiben mégis úgy alakulna, hogy ideköltözik (albérleti szerződés nélkül!) - tehát ez lenne lakcímkártya szerint az állandó és tartózkodási címe is - de a helyzet úgy hozza, hogy meg kell kérnem, hogy költözzön el, akkor köteles eleget tenni a kérésemnek?
Amennyiben fenti kérdésekre NEM a válasz, akkor milyen jogi dokumentum biztosít engem az esetleges visszaélések felől?
Illetve van-e bármi egyéb tényező, ami még hátrányosan érinthet, ha rajtam kívül más személyek is be vannak jelentve az ingatlanomba állandó, de nem tartózkodási címként?
Köszönöm előre is a válaszát!
Tételezzük fel, hogy bejelentem állandó lakóként az édes testvéremet abba az ingatlanba, melynek megvásárlás útján 1/1 tulajdonosa vagyok (a tulajdoni hányad ez után is változatlan marad). Csupán csak segíteni szeretnék neki, hogy továbbra is legyen állandó lakcíme, viszont a valóságban és a lakcímkártya szerint is ettől eltérő tartózkodási címe lesz neki.
Kérdés, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint ez engem érinthet hátrányosan? Például, ha a megváltozott életkörülmények miatt ide kíván jönni, de ez az én érdekeimmel ütközik, akkor megtagadhatom tőle ezt?
Illetve egy másik forgatókönyv: Amennyiben mégis úgy alakulna, hogy ideköltözik (albérleti szerződés nélkül!) - tehát ez lenne lakcímkártya szerint az állandó és tartózkodási címe is - de a helyzet úgy hozza, hogy meg kell kérnem, hogy költözzön el, akkor köteles eleget tenni a kérésemnek?
Amennyiben fenti kérdésekre NEM a válasz, akkor milyen jogi dokumentum biztosít engem az esetleges visszaélések felől?
Illetve van-e bármi egyéb tényező, ami még hátrányosan érinthet, ha rajtam kívül más személyek is be vannak jelentve az ingatlanomba állandó, de nem tartózkodási címként?
Köszönöm előre is a válaszát!
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Tisztelt Érdeklődő! Úgy értem, hogy kizárólagos tulajdonában álló lakóingatlanját szívességi alapon fel kívánja ajánlani testvérének abból a célból, hogy ő azt a lakcímkártyáján lakóhelyeként feltüntesse. Úgy értem, hogy ebben a lakóingatlanban testvére életvitel szerűen nem lakna, mert egyéb helyen biztosított a lakhatása, amely tartózkodási helyként a lakcímkártyáján feltüntetésre kerülne. Úgy értem, hogy annak a joghatása iránt érdeklődik, ha valaki a lakóingatlant állandó lakcímként megjelöli. Lakcím bejelentéskor az eljáró kormányhivatal azt vizsgálja, hogy az érintett ingatlan tulajdonosa a lakcímbejelentő nyomtatványon aláírásával igazolta-e a lakcím létesítését. Ettől függetlenül, az ingatlan tulajdonosa és az ott lakó közötti jogviszony szempontjából fontos, hogy milyen jogcímen használhatja az ingatlant és meddig. Álláspontom szerint a lakcím önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek joga van használni egy lakást vagy ingatlant. Ha valakinek lejár a szerződése, vagy visszavonja tulajdonos a szívességi lakáshasználatra, vonatkozó hozzájárulását, úgy az érintett lakónak nincsen többet joga használni a lakást, és ezen az sem változtat, ha oda szól a lakcíme. Ebből következően Ön nem köteles a lakóingatlan használatát engedélyezni pusztán azon tény alapján, hogy testvére személyi okmányaiban az lakóingatlanként van feltüntetve. Továbbá Önnek, mint kizárólagos tulajdonosnak jogában áll a lakóingatlant lakcímként megjelölő, de azt jogcím nélkül használó vagy nem használó személyeket bármikor kijelenteni az illetékes kormányhivatalnál. Amennyiben attól tart, hogy a testvére önként nem hagyná el a lakóingatlant, úgy lakáskiürítési per indítható ellene. Ennek megelőzésére alkalmas, ha testvére a beköltözés előtt közjegyző előtt tesz egy olyan nyilatkozatot, hogy ha a használati joga bármely oknál fogva megszűnne, úgy vállalja, hogy bizonyos időn belül önként kiköltözik. Amennyiben a kiköltözésnek testvére önként nem tesz eleget, úgy ezen közokirat alapján végrehajtási eljárás kezdeményezhető, és a kiköltöztetés végrehajtó útján megvalósítható. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
