Eladó átlagos állapotú nyaraló - Badacsonytomaj
- INGYENES HIRDETÉS FELADÁS
Ingatlan adatai
- Eladó vagy kiadó:Eladó
- Település:Badacsonytomaj
- Kategória:Nyaraló
- Alkategória:Egyéb
- Alapterület:90 m2
- Telekterület:1997 m2
- Csere is:Nem
- Hirdető:Cég
- Élő videón megtekinthető:Nem
- Építés éve:1982
- Szobaszám:4
- Állapot:Átlagos állapotú
- Hány szintes az ingatlan:nincs megadva
- Tetőtér:nincs megadva
- Pince:nincs megadva
- Parkolási lehetőség:nincs megadva
- Fűtés:Egyéb
- Téliesített:nincs megadva
- Bútorozottság:nincs megadva
- Fényviszony:nincs megadva
- Tájolás:DNY
- Kilátás:nincs megadva
- Internet:nincs megadva
- Klíma:nincs megadva
- Akadálymentesített:nincs megadva
- Energiatanúsítvány:nincs megadva
- Villany:Van
- Víz:nincs megadva
- Gáz:nincs megadva
- Csatorna:nincs megadva
- Elérhetőség
- Üzenetküldés
Hirdető minősítése
Hitel ajánlatok
Ingatlan hirdetés leírása
Kiemelt megbízás!
A Balaton északi partján, Badacsonytomaj öreghegyen ajánlom figyelmükbe ezt a tégla építésű, cserép tető fedésű nyaralót. A 80-s évek elején épült, jó statikai állapotú. Négy szoba, három fürdő szoba. Víz, villany a házban. Az év minden szakában megközelíthető aszfaltos úton. Fűtése kandallóval megoldott. Környék csendes, nyugodt. Szemet kápráztató hegyi panoráma. Telke jó méretű, osztatlan közös, ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztással. Az épület mögött mellék épület, garázs. A telken gyümölcsfák és díszbokrok találhatók.
-Badacsonyban négy szobás nyaraló
-hegyi panoráma
-igény szerint felújítandó
-könnyen megközelíthető
Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták a hegytetőn egy vaskori település leleteit, megtalálták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.
A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313-ból származik, Tomaj formában. Mindenesetre 1263-ban már remete kolostor állt itt, II. Pál veszprémi püspök oklevelében olvasható. A török hódoltság idején lakossága megfogyatko-zott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből, halászatból éltek. A 18. Század során ked-velt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak. Ismert a város hegykönyve és hegytörvényei.[3] a Pálos kolostor égbe nyúló falairól 1851-ben Szerelmey Miklós ad hírt. A helyszínt 1887-ben Ádám Iván kanonok járja be és tárja fel. Tanulmánya 1888-ban jelenik meg az Archeológiai szemlében.
-
Hívjon bizalommal!
A Balaton északi partján, Badacsonytomaj öreghegyen ajánlom figyelmükbe ezt a tégla építésű, cserép tető fedésű nyaralót. A 80-s évek elején épült, jó statikai állapotú. Négy szoba, három fürdő szoba. Víz, villany a házban. Az év minden szakában megközelíthető aszfaltos úton. Fűtése kandallóval megoldott. Környék csendes, nyugodt. Szemet kápráztató hegyi panoráma. Telke jó méretű, osztatlan közös, ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztással. Az épület mögött mellék épület, garázs. A telken gyümölcsfák és díszbokrok találhatók.
-Badacsonyban négy szobás nyaraló
-hegyi panoráma
-igény szerint felújítandó
-könnyen megközelíthető
Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták a hegytetőn egy vaskori település leleteit, megtalálták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.
A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313-ból származik, Tomaj formában. Mindenesetre 1263-ban már remete kolostor állt itt, II. Pál veszprémi püspök oklevelében olvasható. A török hódoltság idején lakossága megfogyatko-zott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből, halászatból éltek. A 18. Század során ked-velt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak. Ismert a város hegykönyve és hegytörvényei.[3] a Pálos kolostor égbe nyúló falairól 1851-ben Szerelmey Miklós ad hírt. A helyszínt 1887-ben Ádám Iván kanonok járja be és tárja fel. Tanulmánya 1888-ban jelenik meg az Archeológiai szemlében.
-
Hívjon bizalommal!
