Az azbeszt káros hatásai: Miért kell komolyan venni az ingatlanvásárlásnál?
Az ingatlanokban rejlő veszélyek között sokszor nem csak az aktuális állapotproblémákra, mint például a penész vagy a statikai hibák, hanem a múltban használt anyagokra is oda kell figyelnünk. Ebben a cikkben mélyebben megvizsgáljuk az azbeszt jellemzőit, az egészségre gyakorolt hatásait, és azt, hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük ezt az anyagot otthonainkban.
Ezen anyagok közül az azbeszt az egyik leginkább rizikós, melynek jelenléte számos régi épületben megtalálható. Bár egykoron az építőipar csodamateriálának számított az azbeszt a tartósság, tűzállóság és hőszigetelés miatt, ma már pontosan ismerjük káros egészségügyi hatásait.
A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet erre a néha láthatatlan veszélyre és segítséget nyújtson az azbesztmentesítéshez.
Mi az az azbeszt és honnan származik?
Az azbeszt egy természetes ásványi anyag, amely szálas struktúrával rendelkezik. A különböző azbesztfajták (pl. kék, barna és fehér azbeszt) a föld különböző részein találhatóak meg. Ezek az ásványok kőzetképződés során alakultak ki, és a világ számos országában bányászták őket, köztük Kanadában, Oroszországban, Dél-Afrikában és Ausztráliában.
Miért volt népszerű az építőiparban?
Az azbeszt népszerűsége az építőiparban számos kiváló tulajdonságának köszönhető:
- Tűzállóság: Az azbeszt magas hőmérsékleteknek is ellenáll, és nem gyullad meg könnyen. Emiatt gyakran használták tűzálló anyagként.
- Erős szálak: Az azbeszt szálai nagyon erősek, ami hozzájárult az építőanyagok erősségéhez és rugalmasságához.
- Hő- és hangszigetelés: Kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik, így gyakran használták szigetelésre. Emellett jó hangszigetelő tulajdonságokkal is bír.
- Korrózióállóság: Nem rohad és nem rozsdásodik, ami hosszú élettartamot biztosított az azbeszttel kezelt anyagoknak.
- Költséghatékonyság: Az azbeszt olcsó anyag volt, amely könnyen hozzáférhető volt a 20. század nagy részében. Ezért az építési és ipari alkalmazásban gazdaságos választásnak bizonyult.
Az azbeszt egészségre gyakorolt káros hatásai
Azbesztózis
Az azbesztózis egy olyan krónikus tüdőbetegség, mely az azbesztszálak belégzésének következtében alakul ki. Az azbesztszálak apró, szálas részecskéi a tüdőbe kerülve beépülnek a tüdőszövetekbe, ahol idővel gyulladásos és hegesedéses folyamatokat indíthatnak el. A betegség kialakulása hosszú évekig, akár évtizedekig is tarthat, és a tüdőszövetek merevségével, légzési nehézségekkel és oxigénhiánnyal járhat.
A kialakuló hegesedés és a tüdőszövet merevsége miatt a betegség előrehaladtával a légzésfunkciók csökkennek. Az azbesztózis jellemző tünetek közé tartozik a légszomj, a köhögés, mellkasi fájdalom és a fizikai terhelésre való rossz reakció.
Az azbeszttel való hosszú távú expozíció növeli az azbesztózis, valamint más, azbeszthez kapcsolódó betegségek kockázatát. Ezért rendkívül fontos az azbeszttel való érintkezés minimalizálása és az ezzel kapcsolatos óvintézkedések betartása.
Tüdőrák és az azbeszt
Az azbeszt expozíció jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát. A kockázat növekedését az azbesztszálak belégzésével és a tüdőszövetben való lerakódásával magyarázzák. Az azbeszttel való expozíció és a dohányzás kombinált hatása sokkal nagyobb kockázatot jelent a tüdőrák kialakulásában, mint bármelyik kockázati tényező önmagában.
Mezotelióma
A mezotelióma egy ritka típusú rák, amely a mellhártyát (a tüdőt körülvevő hártya) vagy a hasüregben található szerveket borító hashártyát érinti. Bár ritkán fordul elő, a mezotelióma szorosan összefügg az azbeszt expozícióval. Szinte minden mezotelióma esetben az azbesztszálak belégzése az oka. A mezotelióma gyakran csak évtizedekkel az azbeszttel való érintkezés után alakul ki, és kezelése nagyon nehézkes.
Azbeszt az ingatlanokban
Milyen formákban és hol található meg az azbeszt az otthonokban?
Az azbesztet számos különböző formában megtalálhatjuk az ingatlanokban, főként azokban az épületekben, amelyek a 20. század közepén épültek.
Néhány gyakori hely, ahol az azbesztet alkalmazták:
- Tetőlapok és tetőszigetelés: Az azbesztet tartalmazó lapok és szigetelő anyagok népszerűek voltak a tűzállóságuk és tartósságuk miatt.
- Padlólapok: Az azbeszt-gyanta keverékét használták egyes padlólapok gyártásához.
- Szigetelés: A kazánok, fűtőberendezések, csővezetékek és egyéb háztartási berendezések szigetelésében is felhasználták az azbesztet.
- Vízvezetékek és csővezetékek: Az azbesztcement csöveket vízellátáshoz és szennyvízelvezetéshez használták.
- Kéményszigetelés: Kéményekben és sütőkben is használtak azbeszt alapú szigetelő anyagokat.
Hogyan lehet felismerni és tesztelni az azbeszt jelenlétét egy ingatlanban?
Az azbesztet vizuálisan nehéz felismerni, és az otthonokban történő azbeszt azonosítása is szakértelmet igényel:
- Történelmi információk: Első lépésként fontos megismerni az épület építésének idejét. Ha az ingatlan a 20. század közepén épült vagy később lett felújítva, akkor nagyobb az esély az azbeszt jelenlétére.
- Szakértői vizsgálat: Amennyiben gyanú merül fel az azbeszt jelenlétére, érdemes szakemberhez fordulni, aki alaposan megvizsgálja az épületet.
- Mintavétel: A pontos azonosításhoz mintát vesznek az anyagból, amelyet laboratóriumban vizsgálnak az azbeszt jelenlétének megállapítására. Fontos, hogy ezt csak képzett szakembernek szabad elvégezni, mert a mintavétel során az azbesztszálak a levegőbe kerülhetnek.
- Laboratóriumi tesztek: A mintákat polarizált fényű mikroszkóppal vagy elektronmikroszkóppal vizsgálják, hogy megállapítsák az azbeszt jelenlétét.
- Jelentés és útmutatás: A vizsgálat után a szakember jelentést készít és tanácsot ad a következő lépésekre vonatkozóan, amelyek az azbeszt eltávolítását vagy stabilizálását tartalmazhatják.
Amennyiben azbeszt jelenlétét észlelik egy ingatlanban, fontos, hogy az eltávolítást is képzett szakemberek végezzék el, mivel ez a folyamat veszélyes lehet, ha nem megfelelően hajtják végre.
Óvintézkedések az azbeszt veszélyeivel szemben
Az azbeszt eltávolítása
Szakemberek: Az azbeszt eltávolításához szakképzett szakemberekre van szükség. Az azbeszt mentesítéssel foglalkozó cégeknek speciális képzéseken kell részt venniük és engedéllyel kell rendelkezniük az illetékes hatóságoknál.
- Azbesztmentesítési felülvizsgáló: Megvizsgálja az épületet, mintákat vesz, és meghatározza az azbeszt jelenlétét.
- Azbesztmentesítési munkások: Ők hajtják végre ténylegesen az azbeszt eltávolítását, speciális védőfelszerelésben.
Eljárások:
- A munkaterület elkülönítése: Az érintett területet teljesen le kell zárni, és légzáró ponyvával vagy műanyaggal kell elkülöníteni.
- Negatív nyomású rendszer használata: A levegőben lévő szennyezett részecskék elszívására és a levegő tisztítására speciális légszűrő rendszert használnak.
- Nedves eljárások: Az azbeszttartalmú anyagokat vízzel kell benedvesíteni, hogy minimalizálják a szálak szétszóródását a levegőben.
- A hulladék megfelelő elhelyezése: Az eltávolított azbesztet megfelelően lezárt, jól megjelölt zsákokban vagy tartályokban kell tárolni és szakszerűen kell elszállítani és megsemmisíteni.
Azbesztmentesítési terv
A tervezési fázisban az azbesztmentesítési felülvizsgáló készít egy részletes tervet, amely magában foglalja:
- A munkaterület meghatározása: Az azbeszttel érintett területek azonosítása.
- A munka menetének leírása: Meghatározza, hogy mely anyagokat és milyen módszerekkel távolítsák el.
- Engedélyek: Az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk az azbeszt mentesítési tervet, és esetlegesen engedélyeket is ki kell adniuk.
- Biztonsági előírások: A tervnek tartalmaznia kell a munkások és az épületben lévő más emberek védelmét biztosító intézkedéseket.