Kádárkocka alaprajz, tervrajz, méretek, felújítás
A kádár kocka alaprajz leggyakrabban egy eredeti, 10x10 méter körüli elrendezést jelent, középső közlekedővel, 2–3 szobával és külön konyhával. Ebben a cikkben megmutatjuk a klasszikus kádárkocka alaprajzát, a jellemző méreteket és tervrajzokat, valamint azt is, hogyan lehet egy ilyen házból felújítással korszerű, modern otthont kialakítani.
Kádár kocka
A kádár kocka a 60–80-as években épült, jellegzetes négyzetes alaprajzú családi háztípus, amelyet leggyakrabban 10x10 méter körüli mérettel és sátortetővel építettek. Egyszerű elrendezése és masszív szerkezete miatt ma is népszerű, különösen felújítás és átalakítás szempontjából.
A cél az volt, hogy olcsó, a hazai építési hagyományokon alapuló városias épületek tervezése volt. A tervezők a kúriákat, a középréteg hagyományos családi lakóházait vették alapul. Mivel a leggazdaságosabb a kocka alaprajz, ezért ikres beépítéssel két kockaházat építettek össze, majd a legolcsóbban kialakítható kontyolt, esetleg Manzard-tetővel fedték. Így a két egybeépített ház tömege adott ki egy kis kúria jellegű épületet.
A szocialista családi házépítés két nagy korszakra tagolható: a háború után, egészen az 1970-es évek végéig tartó időszak a „Kádár-kockának” csúfolt kockaházak kora, majd az 1980-as és 90-es évek az óriásházak kora.
Ha nemcsak olvasnál a típusról, hanem vennél is egy kádárkockát, akkor az eladó kádárkocka házak aktuális kínálatát is érdemes megnézned. Országszerte számos felújított, átalakított vagy eredeti állapotú kádárkocka érhető el, különböző árkategóriákban.
A háború után a vidéki (főleg falusi) lakosság az egyenlőség jegyében szintén ilyen kúriaszerű „városi” házakra vágyott. Mivel falusi környezetben az ikresítés nem terjedt el, a lakosság tömegével kezdte építeni a kocka alakú „félkúriákat”. A módosabbak Manzard-tetővel, a szegényebbek sátortetővel. Ennek a mozgalomnak kedvezett, hogy a hagyományos tornácos házakat, mint a feudális múlt képviselőit nagyon lenézték, ráadásul a tanácsok közel négyzet alakú telkeket osztottak, amelyek egyébként sem voltak alkalmasak hosszúházak építésére.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a terveket szakmailag képzetlen technikusok, népfőiskolás tervezők készítették, akik megrendelői igény szerint minden költséges építészeti elemet levettek az eredeti típustervről, és nem is törekedtek igényes épületek tervezésére. Az alaprajzi kialakítással sem sokat foglalkoztak: az utca felé két nagy szoba készült, az udvari oldalon valahogy elhelyezték a konyhát és a fürdőt, néha még egy szobát. Így készült a teljesen puritán, gazdaságosan megépíthető kockaház, melyre legfeljebb a kivitelező kőműves tett fel néhány csempét díszítésül, ha éppen kapott valahol.
Az állam később észbe kapott és új típusterveket készíttetett. Ekkorra azonban már olyan divatossá váltak a kockaházak, hogy az új típustervekből is csak ezeket fogadta el a közvélemény.
Az állam eleinte minden eszközzel próbálta visszaszorítani a családi házépítéseket. Az embereket a jobban ellenőrizhető társasházakba, lakótelepekre próbálta terelni. Így aztán a saját családi ház, a divatos kockaház a szabadság kifejezője, státusszimbólum lett.
Építőanyagok, szerkezetek
Az állam egyik eszköze a magánépítkezések visszaszorítására a hagyományos építőanyagok gyártásának visszafejlesztése, a nagyüzemi technológiák előtérbe helyezése volt. Így a magánépítkezések kínkeservesen, állandó anyaghiánytól sújtva haladtak. Ráadásul csak néhány kisszövetkezet foglalkozott családi házépítéssel, így a házak többsége csak a hétvégeken épült. Egy-egy ház felépítése az anyagiakon túl a fenti problémák miatt is hatalmas erőfeszítést követelt.
A korai épületek között még találunk néhány vályogtéglából, háborús törmelékből épült lakóházat is, de a többség tégla vagy beton sávalapon 38 cm kisméretű tégla, később ikersejt tégla falazattal készült. Az 1970-es években jelent meg a B30 falazóblokk. Az épületek többsége fafödémes, a jól ismert sátortetővel. A külső nyílászárók kapcsolt gerébtokos szerkezetek, nagyon tipikusak a háromszárnyú ablakok. A melegburkolat parkett, a hidegburkolat műkő, később kerámia volt. A falakat általában festették, nagyon divatos volt a hengerelt minta.
A korai épületekben cserépkályhás fűtés volt, majd megjelentek a különböző kazánok: szilárd tüzelésű és olajkazánok radiátoros fűtéssel. Később a gázhálózat kiépülésével terjedtek el a gázfűtéses rendszerek.
Kádár kocka mérete
A kádár kocka elnevezés nem véletlen: az alaprajza szinte mindig közel négyzetes, ezért a legismertebb változat a 10x10 méteres kialakítás. Ez adja a klasszikus, nagyjából 100 négyzetméteres alapterületet, amit a legtöbben „tipikus kádárkockaként” ismernek.
A valóságban azonban ettől kisebb és nagyobb házak is készültek, attól függően, hogy mikor épült, milyen telekre és milyen anyagból. A lényeg nem a pontos méret, hanem a négyzetes alaprajz és az egyszerű, jól alakítható belső elrendezés — ez az, ami miatt a kádárkocka ma is ennyire keresett.
Kádár kocka alaprajz
A Kádár kockáknál méretben és formában is nagy eltérések figyelhetők meg, ráadásul létezik belőlük téglalap és L alakú is. Belső elrendezésüket tekintve nagyon sok Kádár-kockánál a központi közlekedő melletti 2+1 szoba, konyha és vizes helyiség található.
Kádár kocka tervrajz
A Kádár kockák eredeti alaprajzát érdemes megváltoztatni, hogy sokkal modernebb és élhetőbb családiházat kapjunk. A fenti alaprajzhoz képest a közfalak mozgatásával és a vizes helyiségek átköltöztetésével sokkal korszerűbb lett az elrendezés:
Kádár kocka felújítás
Egy felújítatlan kádár kockánál a korszerűsítés általában nem áll meg a festésnél vagy a burkolatcserénél. A legtöbb háznál a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszer modernizálása és a gépészet felülvizsgálata együtt adja azt a minimumot, amitől a ház valóban korszerűbbé és olcsóbban fenntarthatóvá válik. Ha ezek elmaradnak, könnyen előfordulhat, hogy a ház kívülről megszépül, de a rezsi, a komfort és a műszaki állapot alig javul.
A legnagyobb buktatók többnyire nem is ott vannak, ahol elsőre számítanál rájuk. Vásárlás vagy felújítás előtt különösen fontos megnézni, milyen állapotban van a tető, a födém, a vízszigetelés, az aljzat, illetve a villany- és vízhálózat. Egy kívülről vállalhatónak tűnő kádárkockáról is kiderülhet, hogy a tetőszerkezet, a régi vezetékek vagy a nedvesedés miatt jóval drágább lesz a felújítás, mint amennyit elsőre gondoltál. Éppen ezért ennél a háztípusnál a jó vétel nem az, amelyik olcsónak látszik, hanem az, amelyiknél a várható műszaki ráfordítás is vállalható.
Ha viszont a szerkezet rendben van, a kádár kocka nagyon jó alap lehet egy mai szemmel is élhető otthonhoz. A négyzetes alaprajz és az egyszerű tömegforma miatt jól tervezhető a belső átalakítás, a nappali–konyha egybenyitása, a fürdő és a gépészet újraszervezése, sőt sok esetben a bővítés is. A felújítás tehát nem olcsó mulatság, de pont ez a háztípus az, amelyikből átgondolt korszerűsítéssel látványosan többet lehet kihozni, mint amit az eredeti állapota alapján elsőre gondolnál.
A gyakorlatban egy kádár kocka felújítás leggyakrabban a szigetelés, a nyílászárók cseréje, a tető és a gépészet korszerűsítése köré épül, ezek adják a költségek és a munkálatok nagy részét.
Mennyibe kerül egy kádár kocka felújítása?
Egy kádár kocka felújítás költsége általában több millió forinttól indul, de a végösszeg nagyban függ az épület állapotától és a tervezett átalakítás mértékétől. Egy egyszerűbb korszerűsítés – például homlokzati szigetelés, nyílászárócsere és fűtésmodernizálás – jellemzően néhány millió forintos nagyságrend.
Ha azonban a tető, a gépészet és a belső elrendezés is átalakításra kerül, a költségek gyorsan megugranak. Egy teljes felújítás, amely tartalmazza a tetőcserét, a villany- és vízhálózat korszerűsítését, a szigetelést és a belső átalakítást, könnyen elérheti a 20–40 millió forintos nagyságrendet is.
A végösszeget leginkább az határozza meg, hogy milyen állapotból indulsz: egy szerkezetileg rendben lévő ház felújítása jóval olcsóbb lehet, mint egy olyan ingatlané, ahol a tető, az aljzat vagy a gépészet is cserére szorul. Éppen ezért vásárlás előtt mindig érdemes a várható felújítási költségekkel együtt nézni az ingatlan árát.
Ha kádár kockát vennél
Ma a kockaházakat sokan lenézik, épp úgy, mint elődeink a parasztházakat. Egy adott korszak, életérzés kifejezői, amelyek felett látszólag eljárt az idő. Ráadásul sok közülük egyszerű, gyengébb minőségű anyagokból készült (bár ez nem minden esetre igaz), így a mai elvárásoknak gyakran nem felelnek meg.
Ha nem felújított a ház, akkor leginkább a jó elhelyezkedés miatt érdemes kádárkockát venni, és azt saját igények szerint korszerűsíteni. Egy jól megválasztott ingatlanból felújítással kifejezetten élhető, modern otthon alakítható ki.
Ha inkább gyorsabb és korszerű megoldásban gondolkodsz, akkor érdemes megnézni a könnyűszerkezetes házakat is, amelyek gyorsabban épülnek és energetikailag is kedvezőbbek lehetnek.
Egy konkrét kádár kocka felújítás
Íme egy jó példa, hogy mi mindent ki lehet hozni egy régi Kádár kockából. A Bujdos család Debrecenben vett egy 70-es években épült Kádár kockát. Az eredeti ház 80 négyzetméteres volt, amihez 135 négyzetmétert építettek hozzá: egy nappali-étkezőt, egy szobát, egy tárolót és egy garázst. A Kádár-kocka átalakításáról további képek a @kockahazbolotthon címen nézhetők meg.
Ha esetleg Te is keresel új családi fészket, akkor nézd meg az eladó házakat, vagy az eladó lakásokat a megveszLAK-on. Természetesen eladó nyaralókat és eladó telkeket is találsz, ha éppen arra van szükséged. Egyik legnépszerűbb oldal a megveszLAK-on az eladó budapesti lakásokat listázó oldal. Ha pedig eladásban is gondolkozol akkor magánszemélyként ingyenesen feladhatod az ingatlan hirdetésed akár 20 fotóval.
🏷️ Ingatlanosoknak is díjmentes
🔍 Évente 4 millió érdeklődő
🚀 Egyszerű, gyors hirdetésfeladás
Legnézettebb blogcikkek:
