Az EU-ban csak Magyarországon csökkent a lakásárak növekedése 2020-ban
Az Eurostat nemrég megjelent adatai szerint 2020 második negyedévében átlagosan 5,0%-ot emelkedtek az ingatlanárak az Európai Unióban 2019 második negyedévéhez képest. Az egyetlen kivétel ez alól Magyarország, ahol viszont csökkent a növekedés nem is kicsivel az átlaghoz képest. Nézd meg a diagramokon a hatalmas változást 2019 második féléve óta.
Lakásárak %-os változása az EU-ban az utóbbi 10 évben
2010 második negyedévében elkezdtek kicsit emelkedni a lakásárak, de ez csak egy évig tartott. Ezután lakásár csökkenés következett 2011 negyedik negyedévétől egészen 2014 második negyedévéig. Ezután még közel egy évig 1% alatt volt az áremelkedés, de aztán a lakásárak begyújtották a rakétát és 2017 első negyedévéig meredeken emelkedtek negyedévről-negyedévre. 2017 óta a lakásárak az egész Európai Unióban évente 5%-körül emelkednek mindenévben.
Lakásárak %-os változása Magyarországon és a környező országokban 2019 3. negyedévében
2019 harmadik negyedévében a környező országokhoz képest Magyarországon kiugróan magas volt a lakásárak emelkedése (16,5%) a többi ország átlagához képest, ami 8,1% volt. Ebben a negyedévben a legkisebb árnövekedés Romániában volt (3,9%) a legnagyobb pedig Magyarország után Szlovákiában (11,5%) és Lengyelországban (9%).
Lakásárak %-os változása Magyarországon és a környező országokban 2019 4. negyedévében
2019 negyedik negyedévében továbbra is Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés (12,6%) a lakásárakban, de már közel se volt olyan kiugró a többi környező ország átlagához képest (7,7%). Második legnagyobb drágulás Szlovákiában volt (10,9%). A dobogóra még Horvátország fért fel 10%-os növekedéssel. Érdekes, hogy ebben a negyedévben, Szlovéniában 2,3%-al csökkent az árnövekedés az előző negyedévhez képest. Németországban és Romániában kicsit emelkedett az árnövekedés.
Lakásárak %-os változása Magyarországon és a környező országokban 2020 1. negyedévében
2020 első negyedévében a Magyarországi lakásár növekedés a középmezőnybe süllyedt. Az országok átlaga 8,3%-os árnövekedés volt. Ebben a negyedévben Szlovákiában volt a legnagyobb a lakásár drágulás 2019 első negyedévéhez képest (13,1%). A második helyen Lengyelország végzett (11,3%), a harmadikon pedig Horvátország (9,1%). Érdekes, hogy Románia sokat erősödött.
Lakásárak %-os változása Magyarországon és a környező országokban 2020 1. negyedévében
2020 második negyedévében az összes európai ország közül egyedülállóan, Magyarországon volt lakásár csökkenés (5,6%), míg a többi környező országban továbbra is 7,7%-os növekedést produkáltak a lakásárak. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a lakások árai 5,6%-al csökkentek, hanem azt, hogy az emelkedés 5,6%-ot csökkent a 2019-es év második negyedévéhez képest, vagyis ez az áremelkedés lassulása.
A négy grafikonból egyértelműen látszik, hogy Magyarországon sokat lassult a lakásár növekedés. Több ingatlaniroda arról számolt be, hogy a drága és jó állapotú ingatlanok iránti kereslet a magasabb, így az ilyen ingatlanok ára még emelkedést is mutat.
A panellakásoknál lehet már kereslet és árcsökkenést tapasztalni. Ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években a panelek ára nagyon durván megemelkedett, épp ideje az árkorrekciónak. A panellakásoknál már 2-4 milliós árcsökkenés is jelentkezett az utóbbi időben. A vásárlók is egyre jobb alkupozícióba kerülnek.
A koronavírus járvány hatásának köszönhetően egyre többen gondolkoznak inkább családi házban. A járványnak köszönhetően a gyengélkedő albérleti piacról is egyre több lakás kerül eladósorba, ami tovább növeli a kínálati piacot és várhatóan ez is az árak további csökkenéséhez fog vezetni a belvárosi és a paneleknél.
A statisztikákról
A grafikonokon látható lakásár index (House Price Index) az összes vásárolt lakóingatlan (lakások, családi házak, sorházak stb.) árváltozását méri (újonnan építetteket és meglévőket egyaránt), függetlenül azok végső felhasználásától és korábbi tulajdonosuktól. A tagállami lakásár indexeket a nemzeti statisztikai intézetek állítják össze. A grafikonok az Eurostat októberben kiadott jelentésében lévő adatok alapján készültek. A relevancia és átláthatóság miatt Magyarországra és a környező országokra lettek leszűkítve a grafikonok. Az adatok minden esetben az előző év ugyanazon negyedévéhez képesti százalékos változást tükrözik.