Ingatlanjog: Dr. Németh József ingatlan ügyvéd válaszol
Dr. Németh József, partner, ügyvéd, Visegrad + Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás
2008-ban végeztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, eközben 2005/2006-os tanévben a Bécsi Egyetem Jogi Karán osztrák és európai jogot hallgattam ERASMUS-ösztöndíjjal. 2011/2012-ben a göttingeni Georg-August Universität LL.M-képzésén vettem részt, majd szakmai gyakorlaton vettem részt egy hannoveri ügyvédi irodában.
Hat évig dolgoztam a magyar PwC Legal-nél (Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda), ahol jelentős tapasztalatokra tettem szert ingatlanjog ügyletekben, peres képviseleti és pénzügyi, gyógyszeripari, szabályozási és adatvédelmi területen.
2015-ben csatlakoztam a KNP Ügyvédi Irodához, ahol elsősorban gyógyszerjoggal és peres ügyekkel foglalkoztam. 2016-tól a KPMG Legal csapatában dolgoztam, ahol elsősorban adatvédelmi joggal, a GDPR-nak való megfeleléssel, valamint peres képviselettel foglalkoztam. 2018-tól kizárólag a Németh József Ügyvédi Iroda építésére koncentrálok, amely 2021-től a Visegrad+ Legal Illés & Németh Ügyvédi Társulás alapító tagjaként nyújt jogi szolgáltatást ügyfelei részére.
Tegye fel bátran a kérdését Ön is a megveszLAK-on, ha ingatlanjogi ügyvéd tanácsára lenne szüksége! Dr. Németh József ügyvéd válaszol hamarosan a feltett jogi kérdésre.
Ingatlanjog kérdések és válaszok
Kérdező: Borsányi Edit
2022. 06. 23. 7:00:44
Tisztelt Ügyvéd Úr
Az alábbi kérdésben kérem, jogi tanácsát
Ikerház részem szeretném eladni, mely egy helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonban van. Elővásárlási joga van a másik tulajdonosnak, ezt tudom. Ha valaki meg szeretné venni az én ingatlanrészem, vételi szándékát írásban kifejezi, akkor az az irat nem minősül-e szenzitív adatot tartalmazó iratnak: A elővásárlási jogról való lemondás során, úgy tudom, ezt az iratot az elővásárlási jogosultnak be kell mutatnom, és úgy kell aláíratnom a vételi jog lemondását tartalmazó iratot. Ez nem sérti-e a személyiségi jogokat? Elég-e, ha szóban közlöm a vételárat, és úgy írjuk meg az elővételi jog lemondásáról való nyilatkozatot?
Köszönöm szíves válaszát
Az alábbi kérdésben kérem, jogi tanácsát
Ikerház részem szeretném eladni, mely egy helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonban van. Elővásárlási joga van a másik tulajdonosnak, ezt tudom. Ha valaki meg szeretné venni az én ingatlanrészem, vételi szándékát írásban kifejezi, akkor az az irat nem minősül-e szenzitív adatot tartalmazó iratnak: A elővásárlási jogról való lemondás során, úgy tudom, ezt az iratot az elővásárlási jogosultnak be kell mutatnom, és úgy kell aláíratnom a vételi jog lemondását tartalmazó iratot. Ez nem sérti-e a személyiségi jogokat? Elég-e, ha szóban közlöm a vételárat, és úgy írjuk meg az elővételi jog lemondásáról való nyilatkozatot?
Köszönöm szíves válaszát
 | Dr. Németh József ügyvéd válasza Kedves Edit! A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni. Úgy értem, az elővásárlási joggal kapcsolatban arra kíváncsi, milyen módon és mélységben kell az elővásárlási jogosulttal az ajánlatot közölnie, és annak során milyen adatvédelmi-titokvédelmi szabályoknak kell megfelelnie. A vonatkozó előírások szerint az elővásárlásra jogosult csak akkor kerülhet abba a helyzetbe, hogy a vételi ajánlat elfogadásáról nyilatkozzék, ha ismeri az ajánlatnak a kölcsönös teljesíthető összes feltételeit. Ennélfogva vele a vételi ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell az elővásárlásra jogosult tulajdonostárssal. Tehát nem elegendő csak a vételárat közölni, de minden egyéb lényeges feltételt is közölni kell, így még a vevő személyét is, ugyanakkor éppen személyes adatvédelmi szempontból figyelni kell arra, hogy ebben az esetben a vevő beazonosításához feltétlenül szükséges adatokat kell csak megadni. Abban Önnek teljesen igaza van, hogy így személyes adatokat, sőt akár üzleti titkot is megismerhet az elővásárlásra jogosult, így indokolt az ezzel kapcsolatos aggodalma. Erre a megnyugtató, jogilag is helyes megoldás lehet az, hogy a vevőt tájékoztatja arról, hogy az elővásárlásra jogosulttal a vevő ajánlatát közölnie kell, mégpedig a személyét is beazonosítható módon, személyes adatainak közlésével együtt, máskülönben az adásvétel az elővásárlási jogosulttal szemben hatálytalan lesz, és ehhez a vevő írásban, kifejezetten hozzájárul. Ez a hozzájárulás lehet magában az adásvételi szerződésben, előszerződésben vagy teljesen külön dokumentumban. Meg kell jelölni benne, pontosan milyen adatok közlésére terjed ki a vevő engedélye, de ha például az adásvételi szerződés tartalmazza a hozzájárulást, akkor elegendő azt rögzíteni, hogy mindazon adatokra kiterjed, amit maga az adásvételi szerződés tartalmaz. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Katalin
2022. 06. 16. 18:24:52
Tisztelt Ügyvéd Úr?
Jelzálog hiteles házat szeretnénk venni.
Az eladók a végtörlesztést úgy szeretnék lebonyolítani, hogy mi vevők kifizetnének annyi összeget, amennyi a végtörlesztéshez szükséges, és Ők ebből rendeznék, saját erőként a végtörlesztést (ahogy olvastam ez így kedvezőbb konstrukció számukra). Ezzel nem is lenne gond, csak most olvastam, egy ilyen információt:
"Némileg más a helyzet, ha a vevő is hitelből vásárolná meg az ingatlant, és a jelzálogterhelés alapját az új hitel esetén is az adott ingatlan adná.
Ilyenkor a vevő bankja végzi el a végtörlesztést, azaz nincs pénzáramlás a két fél között. Mindezt persze jó előre szentesíteni kell az adásvételi szerződésben."
Mivel mi hitelt veszünk fel, akkor ez az opció nem járható, hogy a vételár első részletéből az eladó, tehermentesítse az ingatlant?
Az Erste adásvételi szerződés mintáiban egyik helyen sem ajánlja fel az eladó által felvázolt opciót, már pedig mi onnan szeretnénk hitelt felvenni.
Köszönöm válaszát: Katalin
Jelzálog hiteles házat szeretnénk venni.
Az eladók a végtörlesztést úgy szeretnék lebonyolítani, hogy mi vevők kifizetnének annyi összeget, amennyi a végtörlesztéshez szükséges, és Ők ebből rendeznék, saját erőként a végtörlesztést (ahogy olvastam ez így kedvezőbb konstrukció számukra). Ezzel nem is lenne gond, csak most olvastam, egy ilyen információt:
"Némileg más a helyzet, ha a vevő is hitelből vásárolná meg az ingatlant, és a jelzálogterhelés alapját az új hitel esetén is az adott ingatlan adná.
Ilyenkor a vevő bankja végzi el a végtörlesztést, azaz nincs pénzáramlás a két fél között. Mindezt persze jó előre szentesíteni kell az adásvételi szerződésben."
Mivel mi hitelt veszünk fel, akkor ez az opció nem járható, hogy a vételár első részletéből az eladó, tehermentesítse az ingatlant?
Az Erste adásvételi szerződés mintáiban egyik helyen sem ajánlja fel az eladó által felvázolt opciót, már pedig mi onnan szeretnénk hitelt felvenni.
Köszönöm válaszát: Katalin
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Kedves Katalin! A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni. A kérdését úgy értem, hogy Ön arra kíváncsi, van-e lehetőség arra, hogy a vevő (Önök) által nyújtott összegből az eladó (adós) végezze a saját hitelének végtörlesztését, mielőtt Önök az ingatlant megvásárolják. A választ két részre kell bontanom. Először is: nincsen jogszabályi akadálya egy ilyen megoldásnak, hogy az eladó, mint adós úgy rendezze a fennálló hiteltartozása végtörlesztését, hogy az ahhoz szükséges forrást a későbbi vevő biztosítja már – természetesen ennek a megfelelő, biztonságos módját, jogcímét (pl. vételár előleg, kölcsön, stb.) meg kell keresni, és körültekintően kell eljárni az adásvételi megállapodás írásba foglalása során. Ugyanakkor a hitelfeltételek (az Önök által felvenni kívánt kölcsönnel kapcsolatban) lehetnek ennél szigorúbbak, és lehetséges, hogy a hitelező bank ilyen konstrukciót nem tesz lehetővé, nem hitelez. Így én azt javaslom, hogy feltétlenül egyeztesse előzetesen ezt a kérdést azzal a bankkal, ahonnan Önök hitelt kívánnak felvenni. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Toth Tamás
2022. 06. 10. 12:45:09
Tisztelt Dr. Németh József Úr!
Abban az esetben, ha kölcsön adok és a fedezet egy művelés alatt álló szőlő présház, ami kifüggesztés alá tartozik, akkor a későbbiekben, ha esetleg nem tud fizetni az adós, tudom érvényesíteni a követelésemet? Egyáltalán művelés alatt álló (egyébként 2000 nm -es) szőlőt lehet fedezetbe adni, vonni?
Hagyatéki hitelezésről beszélt még a tulajdonos (Idősebb Úr) a biztonság miatt. Kérdés, hogy az ebben az esetben is működik?
Tudom biztonsággal hitelezni? A későbbiekben, a kölcsön ki nem egyenlítése esetén végrehajtani vagy tulajdonba kerülni, tekintettel arra, hogy kifüggesztés alá tartozik.
Abban az esetben, ha kölcsön adok és a fedezet egy művelés alatt álló szőlő présház, ami kifüggesztés alá tartozik, akkor a későbbiekben, ha esetleg nem tud fizetni az adós, tudom érvényesíteni a követelésemet? Egyáltalán művelés alatt álló (egyébként 2000 nm -es) szőlőt lehet fedezetbe adni, vonni?
Hagyatéki hitelezésről beszélt még a tulajdonos (Idősebb Úr) a biztonság miatt. Kérdés, hogy az ebben az esetben is működik?
Tudom biztonsággal hitelezni? A későbbiekben, a kölcsön ki nem egyenlítése esetén végrehajtani vagy tulajdonba kerülni, tekintettel arra, hogy kifüggesztés alá tartozik.
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Tisztelt Tóth úr! A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni. A leírtakat úgy értem, hogy Ön magánszemélyként úgy adna kölcsön valaki részére, hogy az általa biztosítékául felajánlott ingatlan termőföldnek minősül. Úgy értem, arra kíváncsi, hogy kölcsön biztosítékául termőföld jelzálogjoggal történő megterhelése szolgálhat-e. Úgy értem, arra is kíváncsi, hogy amennyiben az Ön által nyújtott kölcsönt nem fizetik vissza, akkor a követelése kielégítésére alkalmas-e a termőföldre bejegyzett jelzálogjog. Álláspontom szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy termőföldet (kölcsön)szerződés biztosítékául akár ügyvéd által ellenjegyzett, akár közjegyzői okirat alapján jelzálogjoggal terheljenek meg. Arra ugyanakkor érvényes megállapodás nem köthető, hogy az adós nemfizetése esetén Ön automatikusan megszerezze a tartozás fejében a termőföld tulajdonjogát. Amennyiben közjegyzői okiratba foglalják a kölcsönszerződést, úgy a jogszabályi feltételek fennállása esetén a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a szerződést, amely így már végrehajtható. Magánokiratba foglalt kölcsönszerződés esetén viszont polgári pert szükséges indítani az adós ellen, amely ha sikeres, úgy végrehajtás vezethető a zálogtárgyra (jelen esetben a szőlőre-présházra, az ingatlanra). Ha a zálogjogát érvényesíti, a biztosítékul szolgáló termőföld hatósági árverés útján kerülhet értékesítésre, ilyenkor az árverést a mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le a termőföldekre, azok megszerzésére vonatkozó speciális szabályok szerint. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: Mariann
2022. 07. 03. 11:30:35
Tisztál Ügyvéd Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy házeladásnál, amennyiben nem voltunk házasok és bejegyzett élettársak sem, de hosszú évekig éltünk együtt és úgy döntöttünk fele-fele arányban osztozunk az eladási áron, viszont hivatalosan sokkal kisebb százalék van a nevemen, mint 50, így megtehetjük, hogy az adásvételi szerződésbe belefoglaljuk, hogy kinek mennyi vételárat utaljon a vevő? Tehát nem a tulajdoni hányad szerint kérnénk az utalást. Lehet ebből bármi problémánk vagy ilyenkor jogunk van megadni úgy, ahogy mi szeretnénk? Köszönöm előre is a válaszát!
Az lenne a kérdésem, hogy házeladásnál, amennyiben nem voltunk házasok és bejegyzett élettársak sem, de hosszú évekig éltünk együtt és úgy döntöttünk fele-fele arányban osztozunk az eladási áron, viszont hivatalosan sokkal kisebb százalék van a nevemen, mint 50, így megtehetjük, hogy az adásvételi szerződésbe belefoglaljuk, hogy kinek mennyi vételárat utaljon a vevő? Tehát nem a tulajdoni hányad szerint kérnénk az utalást. Lehet ebből bármi problémánk vagy ilyenkor jogunk van megadni úgy, ahogy mi szeretnénk? Köszönöm előre is a válaszát!
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Kedves Mariann! A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni. A leírtakat úgy értem, hogy Ön az eladásra kínált ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, 50%-nál kisebb arányú tulajdonosa. A tulajdonostársával (aki egyben az Ön élettársa is) történt előzetes megállapodás alapján az ingatlan vételárát a bejegyzett tulajdoni hányadoktól eltérően, 50-50%-ban kívánják megosztani. Véleményem szerint nincs akadálya annak, hogy az ingatlan eladása esetén az élettársával kötött megállapodás alapján a vételárat az ingatlanra bejegyzett tulajdoni hányadoktól eltérő arányban osszák meg egymás közt, és ezt az adásvételi szerződésben is rögzítsék. A konkrét ügyre vonatkozó tények ismerete nélkül felhívom a figyelmét arra, hogy a szerződés szövegezésének különös jelentősége lehet adó- és illetékfizetés szempontjából. Amennyiben a szerződésből az derül ki, hogy a tulajdoni hányadokért a felek egy közös vételárat határoznak meg, de a fizetési ütemezésben a tulajdoni hányada alapján Önnek egyébként járó vételárnál magasabb vételárrészletet fizet a vevő az Ön részére, úgy a kettő közötti különbözet az élettársa által az Ön részére juttatott ajándéknak minősülhet. Ez pedig ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget keletkeztethet, tekintettel arra, hogy élettársak közt nem illetékmentes az ajándékozás. Amennyiben viszont a tulajdoni hányadaikat külön-külön vételárért értékesítik, és az Ön által kért vételár magasabb, mint az élettársáé, úgy ajándékozási illeték probléma vélhetően elkerülhető. Ugyanakkor amennyiben öt éven belül szerezte az ingatlan tulajdoni hányadát, akkor a szerzési érték és e magasabb eladási ár közötti összeg alapján személyi jövedelemadót kell fizetnie, azaz várhatóan arányosan magasabb adófizetési kötelezettsége keletkezik, mint az élettársának (hiszen nagyobb lesz a szerzési és eladási érték különbözete). Javaslom, hogy erről a szerződést szövegező ügyvéddel előzetesen konzultáljon, hogy az Ön számára legjobb, jogszerű megoldást megtalálják. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
Kérdező: András
2022. 06. 09. 13:09:22
Üdvözletem!
Egy többes sorház egyikében lakom (nem vagyunk társasház). A belső kert egybefüggő és osztatlan közös tulajdon, ami körbe öleli a teljes telket. A szomszédom feltett több biztonsági kamerát, amivel a kertet is figyeli. Több kameraállás is úgy van beállítva, hogy a közös tulajdont figyelje. Egy pedig úgy, hogy merőlegesen figyeli a komplett utcát, amelyre nyílik az utcafronti kapu. Még az út túloldalán lévő gyalogos forgalom is egyértelműen megjelenik. A kamerák kihelyezéséről engedélyt nem kért egyetlen szomszédtól sem. Közterület megfigyelése pedig tilos ebben a formában. Nem vagyok jogász, de a GDPR meglehetősen egyértelműen kinyilvánítja, hogy a képmás személyes adatnak minősül. Eszerint ez személyes adattal visszaélés, illetve birtokháborítás. Ha jól értelmezem, birtokháborítás esetén, jogom van önhatalmúlag elhárítani a háborítást. A házak teraszai az osztatlan közös tulajdonú kertekre néznek, nincsenek elkerítve semmilyen módon, mindössze harminc centivel magaslanak ki a kertből. Hogyha én fellépnék a szomszédom teraszára és kézzel elforgatnám a kamerákat egy olyan szögbe, amiben már nem figyeli a közös tulajdonú területeket, illetve a közterületet, de az otthonvédelmi feladatát továbbra is ellátja, azzal áthágok e valamilyen törvényt, vagy megsértek e valamilyen szabályt? Tudom, hogy a kézenfekvő válasza az lenne, hogy beszéljem meg a szomszéddal, de erre nincs esély. A házat, amit megfigyel, senki nem lakja. A jószomszédi viszony pedig soha nem létezett köztünk. 30 éve meglehetősen ellenséges a hangulat. És nem ez az első alkalom, hogy birtokháborítást követ el. Egyébként megpróbáltam szépszóval elintézni, amikor felszerelték, de a szakember nem volt hajlandó úgy megcsinálni, hogy az ne menjen szembe a GDPR-el, mivel "az úgy is folyton változik", illetve "az volt a megrendelő kérése, hogy így szereljék fel". Így nem maradt más választásom, mint önhatalmúlag elhárítani.
Válaszát előre is köszönöm.
Egy többes sorház egyikében lakom (nem vagyunk társasház). A belső kert egybefüggő és osztatlan közös tulajdon, ami körbe öleli a teljes telket. A szomszédom feltett több biztonsági kamerát, amivel a kertet is figyeli. Több kameraállás is úgy van beállítva, hogy a közös tulajdont figyelje. Egy pedig úgy, hogy merőlegesen figyeli a komplett utcát, amelyre nyílik az utcafronti kapu. Még az út túloldalán lévő gyalogos forgalom is egyértelműen megjelenik. A kamerák kihelyezéséről engedélyt nem kért egyetlen szomszédtól sem. Közterület megfigyelése pedig tilos ebben a formában. Nem vagyok jogász, de a GDPR meglehetősen egyértelműen kinyilvánítja, hogy a képmás személyes adatnak minősül. Eszerint ez személyes adattal visszaélés, illetve birtokháborítás. Ha jól értelmezem, birtokháborítás esetén, jogom van önhatalmúlag elhárítani a háborítást. A házak teraszai az osztatlan közös tulajdonú kertekre néznek, nincsenek elkerítve semmilyen módon, mindössze harminc centivel magaslanak ki a kertből. Hogyha én fellépnék a szomszédom teraszára és kézzel elforgatnám a kamerákat egy olyan szögbe, amiben már nem figyeli a közös tulajdonú területeket, illetve a közterületet, de az otthonvédelmi feladatát továbbra is ellátja, azzal áthágok e valamilyen törvényt, vagy megsértek e valamilyen szabályt? Tudom, hogy a kézenfekvő válasza az lenne, hogy beszéljem meg a szomszéddal, de erre nincs esély. A házat, amit megfigyel, senki nem lakja. A jószomszédi viszony pedig soha nem létezett köztünk. 30 éve meglehetősen ellenséges a hangulat. És nem ez az első alkalom, hogy birtokháborítást követ el. Egyébként megpróbáltam szépszóval elintézni, amikor felszerelték, de a szakember nem volt hajlandó úgy megcsinálni, hogy az ne menjen szembe a GDPR-el, mivel "az úgy is folyton változik", illetve "az volt a megrendelő kérése, hogy így szereljék fel". Így nem maradt más választásom, mint önhatalmúlag elhárítani.
Válaszát előre is köszönöm.
| Dr. Németh József ügyvéd válasza Tisztelt Juhász Úr! A kérdését megköszönve az alábbi választ tudom adni. A leírtakat úgy értem, hogy a szomszédja által felszerelt kamera az ő általa kizárólagosan használt részeken kívüli területeket: közös tulajdonú/közös használatú részeket is megfigyel. Emellett úgy értem, Ön arra kíváncsi, hogy a szomszédja tulajdonában álló területen elhelyezett kamera irányát, látóterét önhatalommal, tehát a tulajdonos megkérdezése, engedélye nélkül megváltoztathatja-e annak elfordításával. Úgy értem, hogy a közös tulajdonú kertre, annak használatára, a döntéshozatal módjára nincs valamilyen speciális megállapodás a tulajdonostársak közt: tehát a közös tulajdon szabályai szerint használják, és hozzák az azzal kapcsolatos döntéseket. Úgy értem, hogy a kamerák felhelyezése kapcsán a tulajdonostársak nem hoztak semmilyen döntést. Első körben fontos leszögezni, hogy a közös tulajdonú területek megfigyelése birtokvédelmi szempontból akkor lehet jogszerű, ha a tulajdonostársak (tulajdoni hányadok alapján számított) akár egyszerű többsége hozzájárult a kamerák használatához. Ilyen esetben birtokvédelmi szempontból nem jogsértő az, ha a kamerák a felhelyező saját tulajdonán kívül a közös tulajdont is megfigyelik. A tulajdonostársak esetleges többségi döntése mellett is szükséges az adatvédelmi és személyiségi jogi szabályok betartása. Mivel Önöknél semmilyen döntés nem született a kérdésben, emellett Önök semmilyen tájékoztatást nem kaptak az adatkezelésről, így a megfigyelés feltehetőleg minden fenti szempontból jogellenes lehet, azaz egyszerre megvalósíthat birtokháborítást, személyiségi jogsértést és adatvédelmi szabálysértést. Az utca, mint közterület megfigyelése magánszemély által adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból is jogellenes lehet, ezzel kapcsolatosan az adatvédelmi hatósághoz, illetve bírósághoz lehet fordulni a jogsértés megállapítása érdekében. Itt szeretném viszont felhívni rá a figyelmét, hogy általában lehetőség van biztonsági kamerák olyan beállítására (maszkolásra), amely szerint a felvételen nem jelenik meg (kitakarásra kerül, akár szoftveresen) olyan terület, amit jogszerűen nem figyelhetnének meg. A kamera irányából, külső szemrevételezéssel erről nem tudunk következtetést levonni, így a fenti esetek bármelyikében fennállhat ez az eset, erről pedig csak a kamera üzemeltetője tud felvilágosítást adni. A kamerák estleges elfordítása kapcsán első körben megjegyzendő, hogy a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. A jogos önhatalom csak a birtoksérelmet jelentő állapot azonnali és másként el nem hárítható orvoslása érdekében vehető igénybe. Az aránytalan mértékű önhatalom gyakorlása az önbíráskodás vagy a rongálás büntetőjogi tényállását is megvalósíthatja, és az Ön által említett „megoldás” egyben biztosan birtokháborítást jelentene maga is, hiszen a szomszédja területére (birtokába) behatolna engedély nélkül. Birtokvédelemért, az eredeti birtokállapot helyreállítása vagy a zavarás megszüntetése, illetve a birtoksértő magatartástól való eltiltása érdekében a birtokos a birtokháborítást követő (folyamatos birtoksértő állapot esetén annak kezdetétől számított) egy éven belül fordulhat a jegyzőhöz birtokvédelmi eljárás kezdeményezésével, és már ezt megelőzően vagy ezt követően is a bírósághoz, birtokper indításával. A jegyző eljárása gyorsabb, és a sérelmesnek tartott határozatával szemben szintén bírósághoz lehet fordulni. Az Ön által írtak alapján én nem javaslom az önhatalom gyakorlását ebben az esetben. Birtokháborítás esetén a jegyző előtti birtokvédelmi eljárást tudom javasolni először, esetleg párhuzamosan az adatvédelmi hatóság eljárásával. Az ezekben az eljárásokban esetleg megismert adatok birtokában (pl. milyen területet figyelt a kamera, tényleg szabálytalan volt-e az elhelyezése) esetleg megfontolandó személyiségi jogai sérelmével kapcsolatban további per indítása. Tisztelettel: Dr. Németh József ügyvéd |
A kérdésre adott válasz kizárólag az adott napon kapott tájékoztató jellegű információnak minősül, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsnak, továbbá nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást. Javasoljuk, hogy jogi problémáival kapcsolatos végső döntés meghozatala előtt mindenképpen konzultáljon ügyvédjével.
